Helyi közélet

2017.05.28. 10:34

Leszokásom története

<em>Kaptam egy felkérést a szerkesztőségtől, hogy írnám meg a dohányzásról való leszokásom történetét. Most nem számolnám össze, hány sikertelen próbálkozás volt az évek (évtizedek) során, hiszen a visszaesés azt mutatja, azok nem voltak sikeres próbálkozások, még akkor sem, ha volt, amelyik két év szünetet eredményezett. </em>Kishonthy Zsolt írása.

Kaptam egy felkérést a szerkesztőségtől, hogy írnám meg a dohányzásról való leszokásom történetét. Most nem számolnám össze, hány sikertelen próbálkozás volt az évek (évtizedek) során, hiszen a visszaesés azt mutatja, azok nem voltak sikeres próbálkozások, még akkor sem, ha volt, amelyik két év szünetet eredményezett. Kishonthy Zsolt írása.

Ez utóbbiról azért annyit mégis, hogy egyszer, egyik síelésünk alatt egy felvonóba ültem be egy orvos barátommal, és miután végigbeszélte a felvonás alatti 10 percet, leérve a pályáról, eldobtam a cigisdobozt. Tehát ez egy nagyon jó terápia, amikor egy hozzáértő szakember, sok érvet előadva, olyan előadást tud tartani, ami mély belátást eredményez. Ez a bizonyos mély belátás (vagy nevezhetnénk flash-nek, villámszerű felismerésnek is) nagyon fontos, mert nyilván mindenki tudja, hogy a cigaretta nagyon káros a szervezetünkre, hogy kockázatokkal jár, satöbbi, de mégsem törődünk vele. Szóval miután eldobtam az „utolsó” dobozt, pár perc múlva boldogan újságoltam az oda érkező gyermekeimnek, hogy leszoktam a cigiről. Ők akkor ezen jót nevettek, és csak majd két-három hét múlva kezdték elhinni, hogy tényleg. De aztán jött a visszaesés.

Kipróbáltam, kiderült hogy működik, fogalmam sincs róla miért és hogyan, de mit számít?"

Az általam igénybe vett módszerrel egy nap alatt, fájdalom és szenvedés nélkül leszoktam a dohányzásról. Itt közbe kell vetnem, hogy tudom, sok-sok ember mindenféle hókuszpókusz nélkül is le tud szokni, egyszerűen abbahagyja és kész, erre nyilván számtalan példát lehetne sorolni környezetünkből is. Gratulálok nekik, nekem ez nem sikerült. Viszont a nővérem két éve nem dohányzik, mesélte is, hogy elment valahova, fizetett egy rakás pénzt, és azóta nem cigizik, és nem is hiányzik neki. Amikor én az x-edik próbálkozásom után felhívtam, hogy hogy, és mi volt az a valami, akkor pont az mesélte el, amit e beszélgetés folyományaként bekövetkezett élmény alatt én is megtapasztaltam.

Jelentkezni kell a módszer nevét viselő központban interneten, vagy telefonon, és kiválasztani egy csoportot (vidéken is sok helyen lehet már) a megfelelő időpontban. Azon a bizonyos napon 9 órakor volt a találkozó, nem túl nagy helység, talán nyolcan lehettünk, körben ültünk a székeken, plusz a terapauta, egy csinos nő, aki elkezdett beszélni. Ja, nem, előbb mindenki röviden mondott valamit magáról, mint az amerikai filmekben, az anonim alkoholisták klubjában (John vagyok, szervusztok, most vagyok itt először, – Szervuuuusz Jooooohn, válaszolják kórusban a sorstársak:-)). Tehát a hölgy elkezdett beszélni, és csak beszélt, beszélt, sokszor ismételve önmagát, a dohányzás káros hatásairól, amit amúgy is mindenki kívülről tudott már, és a 45 perces „órák” közben cigiszünetek voltak, ilyenkor mindenki kiment és szívtuk, szívtuk, volt aki kettőt. Délben már kész voltam, mondtam magamban, hogy én hülye, ide jövök erre a baromságra, ennyi pénzért. DE, ha most elmegyek, akkor oda az egész pénz, mert a visszafizetési garancia (valóságos, nem kamu) csak akkor lép életbe, ha végigülöm az egész napot. Maradtam. Ebéd után minden folytatódott ott, ahol abbahagytuk, duma, cigiszünet, duma, cigiszünet, este hatig. Akkor összetoltunk nagy asztalokat, hanyatt feküdtünk rájuk, és csukott szemmel hallgattunk valamit, ami kb. sűrítménye volt az egész napos szósznak. Ezután mindenki bedobta a cigisdobozát kifelé menet egy szemetesbe és hazamentünk. Azóta nem gyújtottam rá, nem kívántam meg, mástól se, se evés, se kávé után, de még sörözés közben se. Nem szoktam rá a rágógumira, nem kezdtem el nassolni, nem híztam el, nem lettem depressziós. Ennek lassan három éve, egy barátom most tart hat hónapnál, hasonló eredménnyel.

Végül még annyit: először hallva erről azt mondtam, hogy ez tök képtelenség, szélhámosság az egész. Aztán kipróbáltam, kiderült hogy működik, fogalmam sincs róla miért és hogyan, de mit számít? És az a bizonyos nagy összeg tényleg nagy, megdöbbentően sok volt egy napért, de amúgy pedig három vagy négy havi cigaretta ára egy rendes dohányosnak, akkor pedig mégsem sok nem?

Szerzőnk művészettörténész, leszokott dohányos.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában