Helyi közélet

2017.04.12. 07:53

Rakaca-víz­tározó: 15 évente van ilyen helyzet

Rakaca, Miskolc - „Helyzet van” a horgászoknak a Rakaca-víz­tározónál: dr. Kovács Gy. Zoltán beszélt lapunknak a miértekről.

Rakaca, Miskolc - „Helyzet van” a horgászoknak a Rakaca-víz­tározónál: dr. Kovács Gy. Zoltán beszélt lapunknak a miértekről.

Miért került „lezárásra” a Rakaca-víztározó? Miért alakult ki a jelenlegi helyzet? Meddig tart, és ki a felelős?

Az állami szervek működési mechanizmusa szigorú szabályok szerint működik. dr. Kovács Gy. Zoltán

– A Horgász Egyesületek B.-A.-Z. Megyei Szövetsége 15 évre kapta meg a halgazdálkodási jogot – ezt a legilletékesebb, dr. Kovács Gy. Zoltán, a Horgász Egyesületek B.-A.-Z. Megyei Szövetségének elnöke nyilatkozta az Észak-Magyarországnak. – Ez a jog 2017. március 31-én lejárt, ezért szövetségünk idén januárban kezdeményezte, hogy a halgazdálkodási jogot további 15 évre is mi kapjuk meg.

Mint kiderült, a vizekről szóló szerződések nem közvetlenül a Földművelésügyi Minisztériummal kerülnek megkötésre, hanem a Minisztérium vízkijelölési jogát (törvény alapján) a MOHOSZ-nak adja át, a MOHOSZ pedig a szövetséggel köti meg a 15 évre szóló szerződést.

Szigorú szabályok szerint

– Az állami szervek működési mechanizmusa szigorú szabályok szerint működik, arra szövetségünknek közvetlen hatása nincs – folytatta a megyei elnök. – Ennek ellenére szövetségünk szóban és írásban is jelezte mind a minisztériumnak, mind a MOHOSZ-nak, hogy szerződés hiányában óriási felháborodás lesz a horgászok körében, ha korlátozni kell a jogaikat. Mindkét szervezettől ígéretet kaptunk, hogy a szerződést kiemelten kezelik, és a legrövidebb időn belül alá fogjuk írni.

Addig viszont nem minden halat lehet elvinni a tóból. Azért, mert 2017. április 1. napjától – a szerződés aláírásáig – a víznek nincs halgazdálkodásra kijelölt szervezete. Ebben az esetben a halászatról szóló törvény értelmében az alábbiak szerint „horgászhatunk”: az horgászhat, akinek érvényes állami horgászjegye van, de a kifogott őshonos halakat vissza kell engednie, azok nem vihetők el, csak a nem őshonos halak (kárász, törpeharcsa, amúr, busa).

– Egy ilyen helyzet szerződéskötések módosulása esetén fordulhat elő, tehát 15 évenként – mondta dr. Kovács Gy. Zoltán. – Megértem, hogy a horgász horgászni akar, türelmetlen, de kérem megértésüket, egy ilyen helyzet nem évente fordul elő. Ha érveim ellenére valaki elveszítette bizalmát, annak vissza fogjuk fizetni a horgászengedély árát.

Türelmet kérnek

Felmerül, hogy akkor miért kezdték el forgalmazni év elején a horgászjegyeket.

– A szövetség abból indult ki, hogy a szerződések határ­időre aláírásra kerülnek – fogalmazott az elnök. – Ha nem adunk éves jegyeket, akkor csak napijegyet tudtunk volna kiadni, és éves jegyet csak akkor, ha a szerződések aláírásra kerülnek. A második variáció esetén a horgászok sokkal rosszabbul járhattak volna.

Amennyiben ellenőrzés során valakinél őshonos halat találnak, kötelezni fogják arra, hogy a halat engedje vissza. Ha az bizonyítható, hogy a horgász tudott a tilalomról és ennek ellenére elviszi a halat, büntetésre számíthat. Ellenőrzést nemcsak az ellenőrök, hanem a hatóság is végezni fog.

– Azt kérem horgásztársaimtól, hogy csak egy kicsit legyenek türelemmel, mi hetek óta azon dolgozunk, hogy ez az idő a legrövidebb legyen – hangsúlyozta dr. Kovács Gy. Zoltán.

ÉM-JLI


Jó tudni

A horgászrendváltozásról a következő fórumokon tájékozódhatnak a horgászok:

  • hirdetmények a tó körül
  • szóban a halőröktől
  • telefonon vagy személyesen a szövetség miskolci irodájában

  • Ezek is érdekelhetik

    Hírlevél feliratkozás
    Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

    Rovatunkból ajánljuk

    További hírek a témában