Miskolc nem pályázik a kulturális főváros címre

Miskolc, Tokaj - A miskolci polgármester úgy nyilatkozott, inkább béremelésre költik a pénzt.

Miskolc nem pályázik az Európa Kulturális Fővárosa 2023 címre, jelentette be csütörtökön közleményében dr. Kriza Ákos, Miskolc polgármestere. A döntést így indokolta: „a megjelent Európa Kulturális Fővárosa című pályázat feltételeinek alaposabb ismeretében, a lehetséges előnyök és a várható erőfeszítések nagyságrendjének számbavétele után döntöttünk úgy, hogy Miskolc nem pályázik az Európa Kulturális Fővárosa címre. Városunk gazdasági teljesítőképességének látványos erősödését, az ebből fakadó új lehetőségeinket a dolgozói bérek emelésére kívánjuk fordítani. Az év elején 6200-nál is több városi dolgozónak, a közszolgáltatásban tevékenykedő munkatársunknak emelhettük átlagosan 20 százalékkal a bérét. Számunkra az elkövetkezendő időszakban is a miskolci dolgozók béremelése, a béremelkedések további feltételeinek biztosítása élvez prioritást.”

Két város jelezte

Mint már korábban beszámoltunk róla: az Európai Unió határozata alapján, 2023-ban egy-egy magyar és brit város viselheti az Európa Kulturális Fővárosa címet. Megyénkből két város jelezte korábban, hogy indulna a címért: Miskolc és Tokaj.

Tokaj elsők között jelezte, hogy pályázni szándékszik.

Dr. Kriza Ákos az operafesztivál nyitókoncertjén jelentette be, indul a város a címért, ám hónapokon át nem tudtunk meg semmit az előkészületekről. Kérdéseinket arra hivatkozva mindig hárították, hogy várjuk meg a pályázati kiírást. Most, a kiírás ismeretében döntöttek, hogy nem pályáznak.

Mint ismeretes, Miskolc több mint tíz évvel ezelőtt pályázott már egyszer a 2010-es címért, akkor a második helyen végzett: Pécs lett Európa Kulturális Fővárosa.

Tokaj pályázik

„Volt szó a közös gondolkodásról Miskolccal, kezdte Posta György, Tokaj polgármestere, amikor arról kérdeztük, Miskolc visszalépése után nagyobbnak érzi-e esélyüket a címre. Elmondta, egy megyén belül két induló rivalizálása akár egymást segítheti, de gyengítheti is. A Tokaji borvidék kisebb közigazgatási egység, mint egy megyei jogú város, de mindenesetre óriási esélynek, nagy lehetőségnek tartják ezt a pályázatot, és foglalkoznak a kiírással.

A pályázatot egyébként február 20-tól lehet benyújtani tíz hónapon át, azaz december 20-ig. A második körbe jutó városok közül 2018 végén derülhet ki, melyikük viselheti az Európa Kulturális Fővárosa címet 2023-ban.

Az unió dönt

Szerdán Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár nyilatkozott a pályázatról az MTI-nek. Többek között kifejtette, a 2023-as EKF pályázat lefolytatásában azonos súllyal vesz részt egy nemzeti hatóság, Magyarország esetében az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) és az Európai Bizottság az általa kinevezett szakértői testülettel, amely a végső kiválasztásnál a zsűri szerepét tölti be. Régebben, Pécs kiválasztásakor a döntés még kizárólag a hazai hatóságok kezében volt.

ÉM-NSZR, HM

A miskolci közgyűlés pártjainak reakciói

MSZP:

Álságos, amikor Miskolc polgármestere béremelést ígérgetve próbálja megmagyarázni, miért nem pályázik Miskolc az Európa Kulturális Fővárosa címre – az MSZP miskolci szervezete fogalmazott így a polgármesteri bejelentés kapcsán. „Szavahihetetlennek bizonyultak Kriza Ákosék, hiszen hónapokon keresztül ígérgették, hogy benyújtjuk a pályázatot. Be is nyújthattuk volna, mert a város alkalmas lenne a feladatra. A városvezetés viszont alkalmatlan, mert még azt a lehetőséget is képtelen megragadni, hogy megteremtse az összefogást Miskolcon. Mert az Európa Kulturális Fővárosa az az ügy, amelyben mindenki egységesen kiállt volna a rendezés mellett” – jelentették ki.

Jobbik:

– Kriza Ákos Miskolc felszámolóbiztosaként hagyta, hogy a város oktatását államosítsák, hagyta, hogy a kormány leépítse a Diósgyőri és a Semmelweis kórházat, most pedig a kultúrán a sor – reagált a pályázattól való visszalépés hírére Jakab Péter, a Jobbik miskolci frakcióvezetője. – Sajnálatosnak tartjuk, hogy miközben nemrég még sürgősséggel szavazta meg, hogy Miskolcon legyen a világsátor, ahol a nemzetközi cigány kultúra kiemelten kapott volna helyet, ma meg nemet mond, hogy városunk kihasználja azokat a tényleges gazdasági előnyöket, amelyet az „Európa Kulturális Fővárosa” cím jelenthetne, és aminek mind a munkahelyteremtésre, mind a bérek emelésére pozitív hatása lenne.