2016.12.31. 10:49
De most
<em><strong>Nem vagyok egy rövidítéseket használó ember, sőt például ha látom, hallom, a hideg ráz a „szvsz”-től, mert amúgy sem szeretem a „szerény véleményem szerint” kezdetű mondatokat. A vélemény legyen saját és karakán, vagy inkább maradjon bent.</strong></em> <strong>Pásztor Attila írása.</strong>
Nem vagyok egy rövidítéseket használó ember, sőt például ha látom, hallom, a hideg ráz a „szvsz”-től, mert amúgy sem szeretem a „szerény véleményem szerint” kezdetű mondatokat. A vélemény legyen saját és karakán, vagy inkább maradjon bent. Pásztor Attila írása.
Furcsa is lenne számomra, ha otthon állnék a már hajrájában gőzölgő fazék előtt és azt dünnyögném, hogy „gydjh”, a „gyá de jó húsleves” helyett, vagy hogy „etk”, „ez töltött káposzta”. Vagy ha az adott feladat elvégezve és félig elégedetten ütögetve a saját vállam mormolnám, hogy „eiA!”, azaz „ez igen Atikám!” Itt a név bármely sajáttal behelyettesíthető, csak mert más úgyis ritkán mond ilyet nekünk. Meg az is erősen furcsán venné ki magát, ha egy válogatott focimeccsen a drukkerhad csak hümmögne, így, hogy „Hm, hm!”, a „Hajrá magyarok!” helyett.
De azért azt el kell ismernem, hogy így az év utolsó napján, annak is a végéhez közeledve sokszor használtam a rövid szöveges, elküldött üzenetben egy rövidítést, hogy „B.ú.é.k.!”, mert már megszokott, vagy lehet lusta voltam kiírni.
De most váltok: Boldog új évet kívánok!
