A kóbor kutyáknak is vannak álmaik: egy szerető gazdi

Ózd, Kiskapud - Az ózdi Fazekas Ildikó elnyerte a „Méltán Híres Példakép” díjat. Kutyamentésből valóban példát mutat.

Ildikó úgy érzi, őt Isten azért küldte a földre, hogy a kidobott, megkínzott kutyák megmentője legyen, mert ha meglát egy gazdátlan, szenvedő ebet, azonnal segíteni akar rajta.

Van, aki a kocsiból kidobja a kutyáját. Fazekas Ildikó

– Az egész gyerekkoromban kezdődött. Tízéves voltam, amikor családi házba költöztünk, és végre lett egy kutyám. Azonban észrevettem, hogy a környékünkön nem minden kutya olyan vidám és jól táplált, mint az enyém. Amikor gazdájuk után kullognak, nem csóválják a farkukat, lerí róluk, hogy szomorúak. Hamar rájöttem, ezeket a kutyákat éheztetik, a gazdájuk nem szereti őket, nem bánnak velük jól. Már akkor elhatároztam, hogy nekik is viszek enni. Az én kutyámnak vásárolt eledelből mindig jutott a pártfogoltjaimnak is – meséli Ildikó.

Kell egy menhely

Aztán ahogy teltek az évek, egyre több kutyának lett szüksége segítségre, úgyhogy ma már több mint 200 kutyusról gondoskodik. Ami nem mindennapi, hogy ezt kizárólag önkéntes alapon teszi. Ismerősök, barátok segítségével tudja megoldani a kutyusok ellátását. Hamar kiderült, szükség lenne egy biztos helyre, ahol a befogadott állatokat gondozni tudná. Segítőivel négy éve, az Ózd melletti Kiskapudon kezdték el építeni a menhelyet. Itt még rengeteg a munka. Legnagyobb ellenségük a sár, és eső idején az erdőből alázúduló víz. Kenneleik már vannak, bár ebből sem ártana még több. A területet ugyan leszórták zúzalékkővel, de ez csak egy ideig segített. Aszfaltozni kellene vagy betonlapokat lerakni, de mindez pénzbe kerül, és megfelelő szakembert sem találtak, aki elvállalta volna ezt a munkát. Az is nagy gond, hogy amióta a környéken megtudták, hogy kutyamenhely épül, sokan egyszerűen odaszállítják „felesleges” kutyájukat, kidobják az autóból vagy kitesznek egy dobozt tele kiskutyával.

Csontsoványan

Ildikónak nincsenek jó tapasztalatai az állattartással kapcsolatban. Mentett már meg olyan kutyát, amelyiknek a nyakörve belenőtt a bőrébe, úgy akasztották föl. Állatorvosnak kellett megműtenie. Egy másik gondozottja olyan sovány volt, hogy az állatorvos azt jósolta, nem éri meg a másnapot. Egy 3 hetes kiskutya pedig több napig sírt az egyik benzinkútnál a hidegben és az esőben, mire végre szólt valaki, hogy segíteni kellene rajta.

A „Méltán Híres Példakép” címért zajló versenyen Ildikó mottója az volt: „A kóbor kutyáknak is vannak álmaik.” Mert Ildikó jól tudja, mik ezek az álmok: biztonság, megfelelő táplálék, egy szerető gazdi, akinek fontos a kutyája és a nevén szólítja őt.

Ázsiából is szavaztak

Fazekas Ildikót civilek jelölték a The Famous Grouse „Méltán Híres Példakép” díjára. A neves skót whisky kampánya olyan példaképeket keresett, akik rendszeresen, önfeláldozóan segítik környezetüket. Az első fordulóra 60 személyt jelöltek. Egy zsűri választott ki közülük 10-et, ekkor indult a szavazás. Fazekas Ildikó kapta a legtöbb szavazatot, mint mondta, a világ minden részéről érkeztek voksok, az utolsó nap még a messzi Ázsiából is. A nyeremény 500 ezer forint értékű tárgyi jutalom, aminek bizonyára lesz helye az épülő menhelyen.

- Hegyi Erika -