Bartók Plusz Operafesztivál 2016 - „A különféle zenei közegek megismerése bátorrá tesz”

Miskolc - A matek helyett a jazzre váltott. Interjú: Harcsa Veronika jazzénekessel.

A Bartók Plusz Operafesztiválon lép fel vasárnap este 9 órától (a Nyári Színházban) Harcsa Veronika, generációjának egyik legsokoldalúbb és legkiemelkedőbb énekese. Őt kérdeztük.

Leginkább a kíváncsiság, a megismerés és a fejlődés vágya hajt." Harcsa Veronika

2008-ban diplomázott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem jazztanszékén, de korábban 2005-ben már saját zenekara volt, amellyel hamar nemzetközi sikert értek el.

Harcsa Veronika: Viszonylag későn, huszonegy évesen döntöttem el, hogy mégsem matematikával, hanem zenével szeretnék foglalkozni, akkor viszont egyszerre minden energiámat belevetettem a zenélésbe, és valóban zenekart alapítottam, és felvételeket is készítettünk. Először a kedvenc jazzstandardjeimet dolgoztuk ki, később kezdtem saját dalokat írni. A quartetem zenészeit (Blaho Attila zongoristát, Oláh Zoltán nagybőgőst és Majtényi Bálint dobost) főiskolás szálakon keresztül ismertem meg, csakúgy, mint Gyémánt Bálint gitárost, aki osztálytársam volt, és akivel azóta a legaktívabban dolgozom együtt.

Milyen volt a zenekar hazai fogadtatása?

Harcsa Veronika: Két bemelegítő év után, 2007 végén nagyon jól kezdtek alakulni a dolgok, mert egyszerre több löketet kapott a zenekar. Ekkor újult meg a Petőfi Rádió, ami játszani kezdte egy dalunkat, két új jazzklub is indult Budapesten, ahol felléphettünk, ráadásul Japánban a szerencse egy kiadóhoz sodorta a lemezünket, akik szép sikereket hoztak nekünk, és ennek a híre itthon is sokat segített. Ehhez az időszakhoz több fontos koncert emléke fűződik, például a You Don’t Know It’s You lemezbemutatója az A38 hajón, vagy a Müpa Showcase-én való bemutatkozásunk.

A jazz szerepléseken kívül kortárs művészeti, alternatív és elektronikus zenei produkciók aktív résztvevője. Mi készteti, hogy tágítsa előadó-művészetének határait?

Harcsa Veronika: Leginkább a kíváncsiság, a megismerés és fejlődés vágya hajt. A zenében végtelen sok út van, és óriási élmény, ahogy a különféle stílusokban szerzett tapasztalatok összecsengnek, kirajzolódik belőlük egy egyetemes zeneiség, ami műfajfüggetlen. Egyszerűen nagy élmény egyik nap szabadon improvizálni, a másik nap pedig hűen követni egy huszadik századi klasszikus szerzemény hangjait, a kettő egymást erősíti.

A színház irányában is tett „kirándulást”, melyek voltak a legizgalmasabb előadások?

Harcsa Veronika: A zenekarommal magyar költők verseiből készítettük Lámpafény című lemezünket, ennek színpadi változatában Kulka János olvasott prózai részleteket a huszadik századi költőktől és költőkről. Ez az előadás a koncert és a színház között volt félúton, számomra felejthetetlen élményt adott János utánozhatatlan színpadi jelenléte.

Különféle zenei fesztiválok résztvevőjeként fellépett már – a teljesség igénye nélkül felsorolva – Japánban, Németországban, Ausztriában, Svájcban, Franciaországban, Norvégiában, Izraelben. Melyik volt a legnagyobb siker és hová jár vissza legszívesebben?

Harcsa Veronika: Nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy a zenével ennyi helyre eljutok, ráadásul a koncerten és utána közvetlen kapcsolatba is léphetek az ott élőkkel. Nehéz kedvenceket kiemelni, de a legutóbbi nagy élmény az észt turnénk volt. Nagyon keveset tudtam Észt­országról, és teljesen lenyűgözött Tallinn hangulata, az ott élők elbűvölő nyitottsága és modernsége, stílusérzéke.

Számos zenekarral dolgozott már együtt. Hogyan választja ki az együttműködő partnereket?

Harcsa Veronika: Az állandó zenészpartnereim viszonylag fixek. A kínálkozó vendégszerepléseknél több szempontot kell figyelembe vennem, amik sajnos gyakran ellentmondanak egymásnak. Az első és legfontosabb, hogy zeneileg inspirál-e a leendő együttműködés, vagyis mennyire tudok kiteljesedni benne, mennyire testhezálló. A második, hogy időben belefér-e, aminél azt is figyelembe kell vennem, hogy lesz-e időm felkészülni rá, illetve nem megy-e esetleg a fő projektekre szánt idő rovására. Magyarul, állandóan sakkozom az idővel.

A tavalyi siker után az idén is lesz „udvara” Kapolcson, mire számíthat az odalátogató közönség?

Harcsa Veronika: Július 22–31 között immáron harmadik éve vezetem a jazzudvart Kapolcson, ami óriási élmény! Minden napra három zenekart hívtam koncertezni, emellett jógázunk, interaktív workshopokkal, gyerekprogramokkal várjuk az érdeklődőket, éjszaka pedig az NVC szervezésében izgalmas DJ-ket és elektronikus zenei ínyencségeket kínálunk. A külföldi útjaim során megismert előadókból is sikerült néhányakat elcsábítani, így a program színes és meglepetésekkel teli lesz, nagyon várom!

Pap Gyula

Névjegy: Harcsa Veronika, magyar dzsesszénekesnő

Életpályája

2008-ban diplomázott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem jazz­tanszékén.

2005-ben alapította saját jazz-zenekarát.

Számos jazz szereplésén kívül kortárs művészeti, alternatív és elektronikus zenei produkciók aktív résztvevője.

Különféle zenei fesztiválok résztvevője.