Meddig várunk a rendelésre?

Budapest, Miskolc - Szakmától függően akár 2,5 hónap is lehet a betegvárakozási idő.

A járóbeteg-szakellátásban évente mintegy 70 millió orvos–beteg találkozás történik, ami azt jelenti, hogy minden magyar állampolgár évente átlagosan hétszer igénybe veszi a járóbeteg-szakellátást. Korántsem mindegy tehát, hogy ezen ellátási formához az érintett betegek mennyi várakozási idő után juthatnak hozzá.

Éppen ezért a Medicina 2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség 2013 óta minden évben megvizsgálja egyes szakrendelőkben az ott vezetett betegfogadási listákon a betegek várható várakozási idejét. (A termi­nológia tisztázása végett: a műtétes szakmákban várólistákat, a szakrendelőkben betegfogadási listát vezetnek az egészségügyi szolgáltatók.)

Az előző évekhez hasonlóan idén ismét elvégezte a szövetség az adatbekérést, ahol idén január 15-én az OEP-nek egyébként rendszeresen szolgáltatott betegfogadási lista várakozási idejét hasonlították össze a 2015 januárjában leadott hasonló listában szereplő várakozási időkkel. A 2016-os adatok 39 intézmény adatainak átlagát mutatják. Mivel az adatok nem minden évben mindig azonos intézményekből származnak, így hosszú távú, több évet átfogó statisztikai elemzésre nem alkalmasak, azonban az átlagok változása, azok abszolút értekei alapján valós képet kaphatunk a témában, illetve az orvosolandó problémákról.

A megyei adatok

Az adatokból látható, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2016 januárjában a járóbeteg-szakellátásban az átlagos betegvárakozási idő szakmától függően 1–75 nap között mozog. Sebészeti és fül-orr-gége szakrendelésre már 1–3 nap alatt bejuthatunk, ami országos átlagban igen jónak mondható, nőgyógyászati időponthoz mintegy 2 és fél hét türelem kell, illetve ortopédia, reumatológiai rendelési időpontra is legalább 2 és fél hét várakozás szükséges, ez nagyjából megegyezik az országos átlaggal. Legrosszabb a helyzet a szemészeti, angiológiai és reumatológiai, neurológiai rendeléseken, ahol több mint 3–4 hét várakozás szükséges, ami még mindig eltörpül a kardiológiai szakrendeléseken mért több mint 75 (2 és fél hónap) napos átlagos betegvárakozási időhöz képest.

Országos adatok

Ha az országos trendeket figyeljük, a 2015-ös évhez képest jelentéktelen a változás, két eset kivételével kevesebb mint +/- 1 nap. Érdekes, hogy 2014-ről a 2015-ös évre jelentős javulás volt látható (négy szakma esetében is egy hét javulás), de az idei évben már az is eredmény volt, ha sikerült ezt a tavalyi javulást megőrizni. Ha az elmúlt éveket – 2013–2016 közötti időszakot – egyben tekintjük, több szakmában (például angiológia, belgyógyászat, sebészet, fül-orr-gége) komoly javulás történt, de pont a legkritikusabb szakterületeken (kardiológia, reumatológia) maradt szinte változatlan a helyzet.

A vizsgálat nem tért ki egyes szakmákra, ezekre is kiterjeszti az adatgyűjtést 2017-ben a Medicina 2000 Szövetség. Ezek között közhelyszerűen rossz mutatókkal rendelkezik az endokrinológia, amelynek nagyon kedvezőtlen a finanszírozása, és a rendelőkben nagy, és szintén rosszul finanszírozott laborigénybevételt generál.

ÉM

Sokaknak nem telik magánellátásra

A már említett magas orvos–beteg találkozás száma miatt e kérdést a Medicina 2000 Szövetség 2015-ben vizsgálta a „Járóbeteg Konzultáció” során is. Ennek során a szövetség a szakrendelők felhasználóinak, a kezelésre érkező betegeknek véleményét kérdezte meg. A felmérésben az ország minden részéről összesen több mint 50 járóbeteg-szakellátó közel 8300 betege vett részt.

Sokszor hallott vélekedés, hogy ha hosszú a várakozási idő, a beteg a magánellátáshoz fordul. A kapott válaszok alapján azonban ez sablonos feltételezésnek bizonyult. A felmérésből kiderül, hogy a megkérdezetteknek csak mintegy 30 százaléka fordul(na) magánellátóhoz, és a válaszadók közel fele (45%) anyagi okokból biztosan nem fogja ezt tenni. Több szempontból figyelemre méltó az is, hogy a megkérdezettek 18,5 százaléka szerint nincs magán­ellátóra szüksége, mivel komoly betegséggel úgyis állami ellátáshoz kell majd fordulnia.