Helyi közélet

2015.11.06. 11:24

Végső búcsú Göncz Árpádtól

Budapest - Ma vesznek végső búcsút az életének 94. évében, október 6-án elhunyt Göncz Árpádtól.

Budapest - Ma vesznek végső búcsút az életének 94. évében, október 6-án elhunyt Göncz Árpádtól.

Temetése délután három órakor kezdődik az Óbudai temető 16-os parcellájánál. A Magyar Írószövetség, az Országgyűlés és a Magyar Köztársaság volt elnökétől Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát vesz búcsút római katolikus szertartás keretében.

A temetésen közreműködik Koncz Zsuzsa, Bródy János és Bálint András.

Egy nappal Göncz Árpád temetése előtt Mécs Imre bejelentette, hogy mégsem fog beszélni a temetésén – írja az INDEX.HU. Az egykori rabtárs, későbbi SZDSZ-es politikus azt írta a Facebook-oldalán, „a szervezők kérésére” előre leírta a beszédét, amelyben foglalkozott „égető nemzeti problémákkal”.

Göncz családjának nem tetszettek a beszéd egyes részei, Mécs pedig közölte, hogy nem változtat rajta érdemben. Mécs Imre szerint ezután a család visszavonta Göncz Árpád végakaratát, ami arról szólt, hogy ő mondjon beszédet a temetésén. A beszéd szövegét a temetés után nyilvánosságra hozza – jelentette be.

- ÉKN-összefoglaló -


Göncz Árpád élete

  • 1922. február 10-én született Budapesten értelmiségi családban.
  • 1944-ben szerez diplomát a Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karán.
  • 1944 februárjában behívják katonának, de megszökik Németországba vezényelt egységétől. A Magyar Diákok Szabadságfrontja Táncsics zászlóaljának tagjaként részt vesz az ellenállási mozgalomban, megsebesül. Többször kerül szovjet fogságba, de megszökik.
  • 1945-től a Független Kisgazdapárt tagja. Később Kovács Béla személyi titkára, valamint a párt főtitkára.
  • 1946-ban házasságot köt Göntér Zsuzsannával.
  • Az FKgP feloszlatása után segédmunkás, majd hegesztő és csőlakatos.
  • 1952-ben beiratkozik a Gödöllői Agrártudományi Egyetemre, négy évet végez el.
  • A forradalom alatt a Magyar Parasztszövetségben dolgozik.
  • 1956. november 4-e után részt vesz a Magyar Demokratikus Függetlenségi Mozgalom által benyújtott memorandumok elkészítésében.
  • 1957 februárjában segít külföldre juttatni Nagy Imre A magyar nép védelmében című kéziratát.
  • 1957 májusában letartóztatják. A Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa a Bibó-per másodrendű vádlottjaként 1958. augusztus 2-án életfogytiglani börtönbüntetésre ítéli.
  • 1963-ban amnesztiával szabadul. A Veszprémi Nehézvegyipari Kutatóintézet szakfordítója.
  • Első műfordításai, egy Huxley-novella, a „Szombat délután” és Golding „A torony”, 1964-ben jelennek meg az Európa Kiadónál.
  • 1965-től szabadfoglalkozású műfordító.
  • 1981-től a Magyar Írószövetség műfordítói szakosztályának elnöke.
  • 1971-ben írja első regényét, a Sarusokat. A mű 1973-ban került kiadásra.
  • 1981-ben részt vesz a Bibó-emlékkönyv szerkesztésében.
  • 1988-ban a Történelmi Igazságtétel Bizottság egyik alapítója, Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének megnyitó szónoka. Alapító tagja a Szabad Kezdeményezések Hálózatának, majd a Szabad Demokraták Szövetségének.
  • 1989-től 1990-ig az Írószövetség elnöke, majd tiszteletbeli elnöke.
  • 1990. május–augusztus: az Országgyűlés elnöke, ideiglenes köztársasági elnök.
  • 1990 augusztusától 2000 augusztusáig a Magyar Köztársaság elnöke.
  • (A gonczarpad.hu oldal alapján)


    Ezek is érdekelhetik

    Hírlevél feliratkozás
    Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

    Rovatunkból ajánljuk

    További hírek a témában