Ahol a statisztikák egyetlen munkanélkülit sem "észlelnek"

Borsod-Abaúj-Zemplén - 26 település van az országban, ahol a munkakorúak több mint 30 százaléka keres állást, megyénkbe 14 jut.„Ki az az egy?” – tette fel a kérdést Brogli Attila, Teresztenye polgármestere, amikor arról érdeklődtünk nála, hogyan lehetséges, hogy csak egy regisztrált munkanélküli van a településen. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) ugyanis havonta összegyűjti, hogy egyes településeken hány álláskereső van, a szolgálat adatai szerint megyénkből Arka, Sima és Teresztenye azok a települések, ahol csupán egy ember rontja a statisztikát. A valóság azonban az – mint a polgármestertől megtudtuk –, hogy Teresztenyén egyetlen álláskereső sincs, mert a településen mindenkit foglalkoztatnak közmunkában, sőt más faluból is átjárnak dolgozni hozzájuk.

Igaz, náluk csak 34-en laknak, az önkormányzat 28 embert foglalkoztat, a többiek nyugdíjasok, vagy üdültetésből élnek. A polgármester azt is elmondta, hogy egy húsüzemet szeretnének létrehozni, ez jelenleg folyamatban van, hogy az ott élőket normális bérért tudják a jövőben foglalkoztatni.

Csak kilencen

Gagyapáti, Keresztéte, Tornabarakony – az NFSZ szerint megyénkben ezen a három településen egyáltalán nincs álláskereső. Bogoly János, Gagyapáti polgármestere ezt meg is erősítette, elmondta, náluk a Start közmunkaprogramban mindenkit foglalkoztatnak. Persze az igazsághoz hozzátartozik, hogy a faluban csak kilencen élnek életvitelszerűen, az önkormányzatnál pedig öten dolgoznak.

„Van olyan is, aki az Alföldön dolgozik, vagy vállalkozó, a többiek nyugdíjasok, illetve egyéb ellátásban részesülnek” – sorolta a polgármester.

Az NFSZ statisztikájából az is kiderül, hogy jelenleg 26 olyan település van az országban, ahol a munkakorúak több mint 30 százaléka keres állást, megyénkbe ebből 14 jut. Köztük van Csenyéte is, ahol 32,69 százalékos az arány.

„Csak közmunka van, semmilyen más lehetőség nincs itt helyben, vagy éppen a környéken a munkavállalásra” – mondta Kéri Zoltánné polgármester. Hozzátette: nem látnak esélyt arra, hogy ez változzon.

A megyei jogú városokon kívül egyébként mindössze egyetlen olyan település van, ahol a regisztrált álláskeresők száma meghaladta a háromezret: ez pedig Ózd, ahol a munkavállalási korú népesség 13,36 százaléka, 3283 fő volt munka nélkül.

Ózdi kettősség

Janiczak Dávid, Ózd polgármestere elmondta: „A Startmunka és közmunka keretében Ózdon közel 1500-an dolgoznak. Ugyanakkor a munkaerőpiac a városban egyfajta kettősséget mutat, hiszen az ott működő multicégek nem tudják feltölteni a létszám­igényüket, folyamatosan vannak betöltetlen állások. Nagy eredménynek tartom, hogy a közmunkából egyre többen térnek át a nagyfoglalkoztatókhoz, eddig azért maradtak az állami rendszerben, mert kisebb megterheléssel jutottak pénzhez. Természetesen azon dolgozunk, hogy a jelenlegi helyzeten javítsunk. Többek között ezért is pályáztunk a börtönépítésre, hiszen ez 250 új állást jelentene az ózdiaknak. Most pedig várjuk a kedvező elbírálást”.

- N. Szántó Rita -

Seregvezetők és -hajtók

A nagyvárosoknál a megyei jogú városok összevetésében a népesség szempontjából a második legnagyobb magyar város, Debrecen került az élre 10 613 álláskeresővel, de nincs sokkal lemaradva Miskolc (8387) és Pécs (6209) sem. Sopron jó helyen szerepel: ott a munkaképes korú lakosság mindössze 0,95 százaléka keres állást, ami 381 embert jelent. A következő helyezett Győr: itt már 2,69 százalék a munkanélküliek aránya, ami 2325 lakost jelent, míg a harmadik helyre Érd került 2,72 százalékkal, azaz 1241 regisztrált munkanélkülivel.