Vallják, hogy a vadász nem ölni megy az erdőbe

Miskolc - Európában a nagy­ragadozók visszatérését, állománynövekedését és térhódítását lehet látni.Az Országos Magyar Vadászkamara megyei szervezete és az Észak-magyarországi Vadászszövetség szakmai konferenciát és vadászkiállítást is tető alá hozott a Diósgyőri várban. Az egyik előadót, dr. Szemethy Lászlót, a Szent István Egyetem docensét faggattuk előadása előtt.

Van feladat

– Harminc éve foglalkozom ragadozókkal. Most különleges helyzet van, mert egész Európában a nagyragadozóknak visszatérését, állománynövekedését és térhódítását lehet látni – mondta a szakember. – Ami azért is egyedülálló, mert Európa népsűrűsége nagyon magas. Az a feladat, hogy meg kell oldani az emberek és a nagyragadozók együttélését úgy, hogy egyik fél érdekei se sérüljenek nagyon. Ez egy komoly kihívás! Vannak most már erre receptek. Arra, hogy ez miként lehetséges, és nekünk ezeket kell megtanulni, megelőzve a konfliktusokat. Ez a kulcsszó a nagyragadozóknál. Nekünk előre kell gondolkodnunk például abban, hogy a ragadozót ne szoktassuk butaságokra. Ne szoktassuk kukázásra a medvét, mert utána nem lehet vele mit kezdeni. A szemétkezelést, vagy éppen a településfejlesztést úgy kell megoldani, hogy számítsunk rá, ezek az állatok itt élhetnek a környezetünkben.

Dr. Szemethy László szerint másrészt a természetvédelem többszörös szemléletváltása a kihívás. Régen, a 19. század végén elindult a fajvédelem, aztán rájöttek, hogy az élőhelyeket is védetté kell nyilvánítani.

– Most ott tartunk, hogy ökológiai rendszereket kell fenntartani – tette hozzá. – Azaz, azt kell megnézni, hogy a nagyragadozóknak mi a dolga az erdőben. Ezt a funkciót kell megtartani. Jól lehet látni, hogy egy erdő stabilizálásában egy nagyragadozónak mi a szerepe. De ezt úgy kell csinálni, hogy a területen gazdálkodó emberek érdekei se sérüljenek. Ez is nagyon fontos szempont! Ha azt mondja az Európai Unió, hogy legyen nagyragadozó, annak az árát nem lehet kifizettetni a helyi gazdálkodóval.

A szakember azt is elmondta: a vadászatnál megkülönböztetné a vadászatot mint sporttevékenységet és a vadgazdálkodást mint szakmát. Utóbbiból több ezer ember él, és 20–50 milliárd forint körüli árbevételt produkál különböző területeken.

– A vadászat több annál, hogy agyonlövöldözünk állatokat – hangsúlyozta. – De az nem is vadászat, mert a vadászatnak szigorú értékei vannak! A vadász nem ölni megy az erdőbe.

- Juhász-Léhi István -

Közel 4 ezren vannak

Tóth Á. Dénes megyei fővadász arról beszélt, hogy B.-A.-Z. megye vadászait és az érdeklődőket várták a rendezvényre és a kiállításmegnyitóra. Szó volt a vadászati törvényről, illetve annak koncepciójáról is. A megyében egyébként 3950–4000 fő közötti a vadászok száma, ez országosan is magasnak mondható szám. A fővadász legfőbb törekvésüknek a vadászat népszerűsítését jelölte meg, mert vannak vadász- és vadászatellenesek. Ezzel a rendezvénnyel nekik igyekeznek bemutatni, hogy másról szól a szenvedélyük, mint azt sokan gondolják.