Jó munkáért "büntetés"? A jogszabályok szerint igen

Borsod-Abaúj-Zemplén - Furcsa helyzet: ahol jól működik a közmunka­program, ott elesnek a kedvezményektől.Több megyénkbeli település is azzal szembesült nemrég, hogy amiatt jártak rosszul, mert náluk jól működik a közfoglalkoztatási program. Halmozottan hátrányos helyzetű, azaz kedvezményezett település ugyan csak az lehet, ahol jelentős az álláskeresők, azaz a munkanélküliek száma.

A szabályozás azonban a néhány hónapig munkaviszonyban álló közfoglalkoztatottakat is ugyanolyan munkavállalónak veszi, mint azokat, akik a gazdaságban találtak maguknak munkát. Így aztán ahol jó közmunka­programok működnek, annak keretében sok embert foglalkoztatnak, kiesnek a kedvezményezett települések köréből.

Mindenki dolgozik

Inánccsal is ez történt, ahol Kiss Péter polgármester a kezdetektől azt hangoztatja, nem segély és nem látszatmunka kell az embereknek, hanem valós, értékteremtő tevékenység. Ha máshogy nem megy, hát a közfoglalkoztatás keretében. Jelenleg az önkormányzat 160 közfoglalkoztatottnak ad munkát a Start közmunkaprogram különböző programjai keretében, sőt „importált” közmunkásuk is van, akik más településről járnak Ináncsra dolgozni. A polgármester vázolja: a munkaügyi központ sem tartja valódi munkavállalóknak a közfoglalkoztatottakat. Álláskeresőknek tekinti őket, akik rövidebb-hosszabb ideig szüneteltetik a regisztrációt. Ennek ellenére a települések hátrányos helyzetének megállapításakor más az elbírálási mód.

Kiss Péter mellékesen megjegyezte: a munkanélküliek arányát sem a teljes lakosságszámhoz kellene viszonytani, hanem az aktív munkaképes korúak számához. Így teljesen más százalékok jellemeznék a településeket.

Büntetést kapunk?

Egy másik problémára is felhívta a figyelmet. A hátrányos helyzet megállapításakor azt is vizsgálják, melyik településen milyen a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális fejlettség. Azt azonban már nem, hogy például az ott élő családok milyen arányban tudják igénybe venni a közműszolgáltatásokat, van-e pénzük a számlák kifizetésére, vagy nincs. – Mi eleget teszünk a kormányzati szándéknak, munkát adunk az embereknek, és cserébe tulajdonképpen büntetést kapunk. Ha ugyanis nem számítunk halmozottan hátrányos településnek, kevesebb támogatást kapunk a gyermekvédelmi kedvezményhez, a gyermek­étkeztetéshez vagy például a szociális tűzifához. De ami még nagyobb probléma, hogy az uniós és állami pályázatok önrésze ezentúl számunkra nem 10–15 százalék lesz, hanem 50 százalék – sorolja Kiss Péter. A problémát jelezte a járási hivatalban, a kormányhivatalban, az országgyűlési képviselőnél és a minisztériumban is. Reméli, a jövő hoz valamilyen változást. Az üggyel kapcsolatban lapunk is kérdéseket küldött a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz, várjuk a válaszokat.

- Hegyi Erika -

"Így nem jutunk előre"

Érdeklődtünk Mérán is, ahol szintén magas a közfoglalkoztatottak aránya, az álláskeresők 80–85 százaléka. Tímár Herbert polgármester elmondta: egyelőre nem tudja, hogy Méra kikerült-e a kedvezményezett települések közül, mert pályázni egyelőre nem akarnak. (Mi megnéztük a Magyar Közlönyben, és kiderült, Méra sincs a hátrányos helyzetű települések között). A polgármester úgy fogalmazott: olyan ez, amikor az ember felépíti a vára egyik felét, a másikat meg le kell bontania. Az állam az egyik kezével ad, a másikkal pedig elvesz. Így hiába vannak nagy álmai a hátrányos térségek községeinek, a kedvezőtlen jogszabályok miatt nem jutnak előre.

Nem seprőt sétáltat az ináncsi közmunkás

Ináncs - Kiss Péter, Ináncs polgármestere már a közmunkaprogram elindításának első évében is azt vallotta, nem „vízgereblyézésre” és „seprősétáltatásra” van szükségük a munkanélküli embereknek, hanem értékteremtő munkára. tovább »

Amíg van közmunka, nincs gond a segélyekkel

Miskolc - Az általunk megkérdezett településeken nem okoz gondot a segélyek kifizetése. tovább »