A magyar nyelv visszaszorulása

Sátoraljaújhely - A második nyelvésztábort rendezték meg Sátoraljaújhelyen.

„2060-ra becsülhető a határon túli magyarság nyelvének eltűnése…” A drámai jóslat Pomozi Pétertől származik, aki a második nyelvésztáborban hivatalos statisztikai adatokból vonta le a következtetést. Hozzátette: „és a folyamatok akár még gyorsulhatnak is”. Az előadó a Magyar Nyelv Múzeumában ezzel indokolta a magyar nyelv fejlesztési tervének kidolgozását és végrehajtását (ezt szorgalmazza egyébként a tábor életre hívója, a Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport is).

Mire való a nyelvészet?

A magyar nyelvű lakosságát jórészt már elvesztő Partium még éppen meglévő magyar sajtójának nyelvét mutatta be Magyari Sára (Temesvár), egy hátrányos Veszprém megyei falu halmozottan hátrányos kisiskolásainak nyelvtantanításáról Dénes Ágota szólt.

A nyelvésztáborban persze más kérdések is fölvetődtek: Mire való a bölcsészet és a nyelvészet? Például arra, hogy bonyolult rendszereket átlássunk és megértsünk. Arany Jánost állítólag azért nem engedte nyugdíjba az Akadémia, mert egyedül ő ismerhette az épület éppen akkor bekötött fűtésrendszerét. Mindenesetre egy-egy Arany-vers bonyolult struktúrája elegendő igazolás lehet erre, mondta Fűzfa Balázs, Arany költészetének néhány titkát, például számmisztikai világát felvillantva.

Miről árulkodnak a nyelvtanok? Ladányi Mária a formális és a funkcionális nyelvtanok különbözőségét tárta fel – empatikusan, nemcsak a nyelvészek, hanem a beszélők, a nyelvtant érteni akarók szemszögéből is. Milyen legyen és milyen lehet a helyesírás? Ennek megválaszolására Balázs Géza vállalkozott.

Lőrincze 100

A második nyelvésztáborhoz kapcsolódott a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága által szervezett „Lőrincze 100” esszékonferencia. Milyen volt, milyen a hatása ma Lőrincze Lajosnak, az általa képviselt „emberközpontú” és pozitív nyelvművelésnek?

Anekdotikusan idézte fel a legendás nyelvész emlékét Lőrincze Péter, Kemény Gábor, Grétsy László (helyi hangja: Balázs Géza), az Édes anyanyelvünk rádióműsort H. Varga Gyula, az Anyanyelvi Konferencia elnökét Pomogáts Béla, tudományos jelentőségét, hatását Kemény Gábor, Balázs Géza és Nyíri Péter. Pölcz Ádám, az esszékonferencia moderátora pedig két Lőrincze-verset is elszavalt: az ismertebb Kányádi Sándortól származik, de a nyelvésztáborhoz és a juniálishoz kapcsolódott Szilvási Csaba Lőrincze-versének ősbemutatója is.

A háttérben Lőrincze-képek, sőt egy Lőrincze-ötperc is elhangzott.

ÉM-VSZ