Helyi közélet

2015.03.31. 10:37

Afrika rengéssel "közeledik"

Borsod-Abaúj-Zemplén - Mostanában miért gyakoribbak a földrengések, és milyen erősségűt bírnak ki az épületek?

Borsod-Abaúj-Zemplén - Mostanában miért gyakoribbak a földrengések, és milyen erősségűt bírnak ki az épületek?Újra megremegett a föld megyénkben vasárnap. Olvasóink Alsózsolca, Sajólád, Mályi és Hernádkak környékéről jeleztek erősebb rengést, de gyakoriak voltak a miskolci észlelések is. Képek mozdultak meg a falon, kilengett a csillár, rezgett az ágy, asztal, de volt, aki óriási robbanásról számolt be. A katasztrófavédelem tájékoztatása szerint 3,2 erősségű rengést mértek a műszerek.

Hatos is előfordulhat

Az elmúlt időszakban gyakrabban mozdul meg megyénk alatt a föld, 2010-ben például 16 rengést észleltek a műszerek, ebből 6–8 érezhető is volt. Majd 2013-ban is volt földrengés – Szirma környékén lehetett az epicentruma –, a mostaninak pedig Kistokaj és Alsózsolca között, 10 kilométer mélyen észlelték a központját. Mindezt Tóth László, a Magyar Tudományos Akadémia földrengést jelző obszervatóriumának szeizmológusa mondta lapunknak. Azt is, hogy a rengések hátterében az áll, hogy az afrikai lemez folyamatosan közeledik az eurázsiai lemez felé, évente 6–6,5 milliméteres relatív sebességgel. A Kárpát-medencét az ellentétes oldalról viszont a merevnek tekinthető eurázsiai lemezbelső veszi körül, így ez a mozgás folyamatos összenyomódást okoz, aminek mértéke 1–1,5 milliméter évente. A folyamatos összenyomódástól feszültség keletkezik, amely részben földrengésben mutatkozik meg – magyarázta.

„Hazánkban egyébként elég sok rengés van, évente 100–150-et mérnek, de ezek jelentős része nem érzékelhető, általában csak 5–6 olyan erősségű, amit már a lakosság is észrevesz” – mondta. Kitért arra is, hogy a hazai földrengések elvileg nem lehetnek nagyobbak, mivel vékony a földréteg és melegebb, ezáltal képlékenyebb is, így a nyomástól nagyobb feszültség nem képes kialakulni. „Hatos erősségű rengés előfordulhat azonban, de általában, amit érzünk, az 2–4-es szokott lenni” – sorolta.

Tóth Lászlótól megtudtuk, az 1800-as évekből több feljegyzés is van, amiben nagyobb miskolci földrengést írnak le, de mivel akkor még nem voltak műszerek, így csak megsaccolni lehet, ezek milyen erősségűek voltak.

Két nagyobb rengés

– Miskolc földrengés szempontjából a legkevésbé veszélyeztetett terület – ezt már Holló Csaba, a megyei mérnök kamara elnöke mondta, miután arról kérdeztük, a megyénkbeli épületek mennyire földrengés-biztosak. „Nem lehet általánosítani, de az tény, hogy a panelépületek jobban bírják, mint a tégla” – válaszolta. Hozzátette: a panelnek egy hatos rezgést bírnia kell, persze attól is függ, milyen minőségű a kivitelezés.

A vasárnapi rengésnél egy családi ház kéménye leomlott, de az elnök szerint ennek oka inkább az, hogy nem volt rendesen megépítve. „Ha megfelelően méreteznek egy épületet, akkor még négyes rengésnél sem lehet gond. Valószínű, hogy a leomlott kémény egy erősebb szelet sem bírt volna ki” – vélekedett.

Azt is megtudtuk, az épületeket általában úgy tervezik, hogy 50 év alatt a legvalószínűbb legnagyobb terhelést kibírják, azaz nem 50 évre terveznek házakat, hanem a terhelésre állapítják meg ezt az időtávot.

Holló Csaba azt is elmondta, a földrengések mérése csak az 50-es évektől lehetséges, addig csak a leírásokból tudjuk, mekkora lehetett egy-egy földmozgás. Példaként két nagyobb rengés leírását említette, az egyiket Komárom környékéről, Mária Terézia idejéről, a másikat pedig a római korból, ami Szombathely területén történt.

Mit tegyünk földrengés esetén?

Amíg tart a rengés:

  • Ne hagyjuk el az épületet, illetve ne próbáljunk meg bejutni, ugyanis a legtöbb sérülés ilyenkor történik (Pl. ledőlő kémény, lehulló vakolat, üvegcserép miatt)
  • Az épületen belül igyekezzünk minél távolabb kerülni ablakoktól, üvegektől, könyvespolcoktól és olyan tárgyaktól, amelyek leesve sérülést okozhatnak. A konyhából biztonságosabb helyre (pl. nappaliba) meneküljünk.
  • Keressünk menedéket az asztalok alatt, ajtókeretben, a szoba sarkában.

  • Miskolc - Az afrikai lemez közeledik felénk, a szakemberek szerint ez okozza a gyakoribb földrengést. tovább »

    Miskolc - Újra megmozdult a föld Miskolcon és több megyénkbeli településen vasárnap. tovább »

    Budapest, 2015. március 29., vasárnap (MTI) - Utórengések is követhetik a vasárnapi miskolci földrengést, amely magyarországi viszonylatban közepes erősségűnek számít. A legvalószínűbb, hogy egy héten belül jelentkeznek még kisebb földmozgások - mondta az MTA Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium szeizmológusa az MTI-nek. tovább »

    Miskolc - Miskolcon és több borsodi településen is földrengést észleltek vasárnap délután fél 6-kor. Volt, aki morajlást hallott csak, de beszámoltak arról is, hogy a képek is megmozdultak a falon. tovább »

    Miskolc - 2015. március 29-én, helyi idő szerint 17 óra 39 perckor 3.2-es erősségű földrengés pattant ki 10 km-es mélységben Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolc közelében. A földrengést a lakosság is érzékelte, folyamatosan érkeznek a bejelentések a katasztrófavédelem megyei ügyeletére. tovább »


    Ezek is érdekelhetik

    Hírlevél feliratkozás
    Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

    Rovatunkból ajánljuk

    További hírek a témában