Nézőpont: Ellenző

Van-e, aki nyugodt szívvel állítja, hogy nem érintett semmilyen szenvedélybetegségben, azaz sem a családjában, sem a rokonai között, sem a baráti körében nincs se alkohol-, se kábítószer-, se játékfüggő (a sor nem teljes)? Szalóczi Katalin jegyzete.

Nos, nekem sikerült még olyannal is találkozni, aki azt is bizton kijelentette, hogy még a lakókörnyezetében sincs ilyen, s nem is lesz, mert az ott élők nem olyanok, s nem úgy nevelik a gyermekeiket. Ezzel is indokolta, hogy a környékükön márpedig nem engedik, hogy a leszokás útjára lépett szenvedélybetegek számára az úgynevezett támogatott lakhatást megvalósítsák.

Elhangzottak persze ennél komolyabb érvek/vádak is, amelyeket szerintük nem vizsgálnak a működési engedély kiadásánál, minthogy a jogszabály ezekre nem tér ki. S valóban úgy tűnik, volna mit módosítani a törvényi feltételeken, de az érintettek nem ennek a szorgalmazását választják, amikor az önkormányzati képviselőjüket megkeresik. Persze, elvileg mindenki egyetért azzal, hogy kapjanak segítséget a rossz útra tévedtek. De már teszik is hozzá, hogy csak nem a szomszédságukban. „Ez egy tehetős környék, sokaknak a második kocsija az udvaron áll, védtelenül!” S még csak nem is az út túloldalán (idézek: „nem szeretném, hogy a gyerekeim dülöngő embereket lássanak!”) hanem tőlük a legtávolabb.

Rossz hírem van. A drogos fiatalok egy része épp a tehetős emberek közül kerül ki. Továbbá: egy gyerek a legritkábban válik a dülöngő ember látványától alkoholistává. Viszont álszentté nagyon hamar, ha ezt tapasztalja a szülői példán.

- Szalóczi Katalin -