Kertművelés katicával és hamuval

Gönc - Tetű ellen katica, vakondok ellen csoda­növény. Göncön ezt már jól tudják.Göncön, a József Attila utcán baktatunk felfelé a domboldalra. Radics Éva, kétgyermekes édesanya a kísérőnk, jó házigazda és idegenvezető módjára mindenről tájékoztat bennünket. Pár perc alatt megtudjuk, melyik házban ki lakik, melyik ingatlan eladó, melyiket miért nem akarják megvenni, és hogy melyik kertnek van rendes gazdája, melyiknek nincs. Épp ezért vagyunk itt mi is, a kertek miatt. A gönci önkormányzat ugyanis már második éve, hogy nyert a szociális földprogramban, melynek segítségével 40 családot tudtak támogatni vetőmaggal, vegyszerekkel és oktatással.

Éváék házához érünk, büszkén mutatja a takaros kis kertet. A dughagyma, a fehérrépa és a sárgarépa már földben, a többi vetőmag még a zacskókban. Beszalad a házba, egy nagy szatyrot hoz elő. Előkerülnek a színes csomagok. Van itt mindenféle vetőmag: saláta, retek, borsó, dinnye, patisszon és kukorica.

Kecsketrágya

– Ezeket csak később kell elültetni – magyarázza. – De nemcsak vetőmagokat kaptunk, hanem oktatást a kertműveléshez. Egy füzetbe kellett jegyzetelni. Nagyon jó volt, megtudtuk, hogy mikor és hogyan kell műtrágyázni, mert azt is kell, és hogy hogyan védjük a növényeket. Például az a jó, ha minél több katicabogár van a kertben, mert az megeszi a kártevőket. De az is hasznos, ha hamuval szórjuk be a földet, mert jó a bogarak ellen. Nálunk volt hamu elég, egész télen hordtuk a földre. Hozattunk kecsketrágyát is, mert azt mondták, hogy azt szeretik a növények – sorolja Éva, mit tanult a tanfolyamon.

Anyósa, Banók Józsefné is kiballag a kertbe. Elárulja, ő és a férje sokat segít a kertészkedésben.

– Pedig fáj a lábam, a gerincem, a szívemmel is baj van, de muszáj csinálni. Olyan jó volt a télen is, egyáltalán nem kellett zöldséget vennünk, itt volt a sajátunk.

Nem kell megvenni

Elbúcsúzunk, vár ránk egy újabb család, egy újabb takaros kerttel. Suszter Máriához nyitunk be, ő is a részt vesz a szociális földprogramban. Kertje mintagazdaságnak is beillene. Minden ágyás elkészült, ahogy melegszik az idő, folyamatosan kerülnek a földbe a különböző vetőmagok.

– Itt lesz a hagyma, itt a répa, itt meg a borsó – vezet körbe bennünket. – A fiaim ástak, én pedig ültetek. Szeretem csinálni, és mindig is műveltem a kertemet.

Mária szerint a programnak nemcsak az a haszna, ami végül megterem, hanem az is, hogy sok olyan embert rá lehet szoktatni a növénytermesztésre, akik eddig ezzel nem sokat törődtek.

– De miért ne csinálnák? Hiszen a saját hasznunkra válik, ha nem kell megvenni a drága gyümölcsöt, zöldséget! – érvel az asszony.

Van azonban egy probléma. Vakondok túrják föl a kertet minduntalan. De már erre is megvan a gyógyír. Az idős asszonyoktól tudja, melyik növényt kell a vakondtúrás mellé ültetni, hogy elriassza a kis kertforgatókat. A nevét ugyan nem tudja a csodanövénynek, de szívesen megmutatja nekünk, és rögtön be is dug egyet a földbe a vakondtúrás mellé.

ÉM-HE