Helyi közélet

2014.03.04. 14:48

Szikszói túra, karikaturistával

Szikszó - Biztos a véletlenül hozta úgy, de kisütött a Nap Szikszó felé autózva.

Szikszó - Biztos a véletlenül hozta úgy, de kisütött a Nap Szikszó felé autózva.A Turulnál össze is kacsintunk a fotós kollégával a jó idő kapcsán. Házigazdánk, Mező István éppen negyedszázada, 1989-től él Szikszón. Már vár minket, együtt indulunk tovább.- 1972 óta vagyok Abaújban, először Selyeben tanítottam, 79-ben kerültem Homrogdra - meséli miközben sétálunk. - Ott is laktunk, ott tanítottam. Szikszó hogy jött képbe? Amikor azon gondolkodtunk, hogy építkezni kellene, Szikszóra esett a választásunk. Jó helyen van, aránylag közel van Miskolc is. Azóta nagyon sokat fejlődött Szikszó.

Emlékszem például nem volt sportcsarnok, vagy uszoda. Nézd, ott épül a görög-katolikus templom - mutatja - , de itt van az iskola, a rendőrség és a könyvtár is ahol állunk. Valamikor itt egy állami gazdaság is volt és egyfajta központi helye ez is Szikszónak.

Érdekes, viszont tény: nem mindenki tanárnak ismeri Mező Istvánt.

- A karikatúra nagyon régi szerelem - mosolyog. - Amikor katona voltam - 1970-nem vonultam be az érettségi után - elkezdtem rajzolni. Az első rajzom 40 éve, 1974-ben az egykori Déli Hírlapban jelent meg. Azóta közel 15 ezer alkotásomat publikáltak az ország legkülönfélébb lapjaiban, több mint ötvenben. Ez nekem mindig hobbi volt. A főállásom, a hivatásom a tanítás volt. 40 esztendőt tanítottam, amiből húszat iskolaigazgató voltam Homrogdon.

"Állj már meg!"

Az "igazgató úrnak" két fia van, és egy unokája. Ők is Szikszón élnek. Úgy érzi szikszóiként az volt számára az elmúlt húsz évben a változás, hogy a városban az infrastruktúra nagyon sokat fejlődött. Amióta szikszóinak vallja magát bevezették a településen a vezetékes gázt, de a szennyvízhálózat is elkészült.

- Emlékszem akkoriban nem nagyon volt csak a kiváltságosabbaknak telefonja - mereng el. - Most meg ugye bárkinek lehet és van jó ideje mobilja is. Komfortos város lett Szikszó.

Elmegy egy traktor a földek felé, majd elhúz egy autó. Nem sokkal később István integet egy kerékpárosnak: "Józsi! Állj már meg egy pillanatra!" Mazúr József fafaragó művész az.

- 59-ben születtem Szikszón, tanulmányaimat Miskolcon végeztem - sorolja. - A fafaragás középiskolai éveim idején fogott meg. Először 1973-ban voltam fafaragó táborban

Sárospatakon, az akkori táborvezető Mezei Tamás volt. Neki köszönhetem, hogy a kis barkácsolásaimból életre szóló "betegség" lett. Beoltott a fának a szeretetével, az alkotás örömével.

A fafaragó szereti Szikszót. Mint mondja a település mindig is egy nyugodt kisváros volt.

- Nagyon jó itt élni, azonban a gazdasági válság miatt sajnos nálunk is kevesebb a munkalehetőség - fogalmaz. - De ez nem csak itt probléma.

Több más mellett az Aba szobor is az ő keze munkája, csakúgy mint a Fő téren a Szent István szobor. Sokan nem tudják, de a 2010-es árvízi védekezésben részt vevők tiszteletére, emlékére is áll alkotása Szikszón.

- Fafaragásból nem igazán lehet megélni, hiszen nagyon kicsi a fizetőképes kereslet... - árulja el. - Ma önállóan ez nagyon nehéz.

Szereti a várost

Elbúcsúzunk és idegenvezetőnkkel Szikszó szíve felé indulunk. Mező István a belvárosban büszkén mutatja a megújult közintézményeket csakúgy, mint a 48-as emlékművet, vagy a református templomot. A tér egyik presszójában kávét rendelünk. Udvarias a kiszolgálás. Mező Istvántól azt is megtudjuk, hogy több ezer darabos lemezgyűjteménye van - az Illés zenekar a kedvence - és hogy Kaján Tibor híres grafikus és karikaturista miskolci születésű és már 93 éves.

- 2004-tól élünk Szikszón: nekem nincs korábbról itteni kötődésem, a férjem révén kerültünk ide tényleg véletlenül - tudjuk meg Héthársiné Léman Judittól, aki három gyermek édesanyja. - Szeretünk Szikszón lakni, szeretem a várost, a közösséget. A gyerekek a Bethánia Óvodába járnak, ami egy nagyon színvonalas intézmény. Még a miskolci ismerőseim körében is elterjedt, hogy milyen jó ovi.

István meglepetésként egy-egy dedikált könyvét adja nekünk búcsúzóul. "Hogy maradjon utánam valami!" - filozófál a miértről. Süt a Nap, fiatalok ülnek egy szikszói padon. A tavasz első pillanata.

ÉM-JLI

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában