Helyi közélet

2013.12.22. 12:10

Jó szó, egy tányér gondoskodás

Miskolc - Meleg ételt osztott a rászorulóknak a miskolci Rotary Club a Vasas művelődési ház előtti téren.

Miskolc - Meleg ételt osztott a rászorulóknak a miskolci Rotary Club a Vasas művelődési ház előtti téren.Kígyózott a sor pénteken a Vasas művelődési ház előtt felállított sátor előtt. A sorban állók türelmesen várták, hogy egyet mutasson az óra, és belemerüljenek a szedőkanalak a babgulyásba, amivel szinte már hagyományszerűen kínálja meg karácsony tájékán a miskolci Rotary Club a rászorulókat. Nem kérnek senkitől igazolást arról, hogy elesett – aki már félretette a büszkeségét, és beállt a sorba, kaphatott a meleg ételből, amit a sátorban felállított sörpadokon ülve, asztalnál fogyaszthatott el.– Ez a hatodik alkalom, hogy meleg ételt osztunk karácsony előtt. Eleinte a Centrum előtt voltunk, de aztán rájöttünk, hogy ez erre a célra sokkal jobb hely. Sokan már tudják, hogy lesz ételosztás, várják az emberek – mondta Kovács Attila, a program ötletgazdája, megszervezője, szponzora, a klub elnöke. A felszolgált babgulyást ezúttal is a Miskolci Rendőrkapitányság konyháján főzték meg, de a klub „állta a cehhet". A sorban állók az egytálétel mellé bőséggel kaptak kenyeret, majd egy-egy lekváros buktát, almát is. A gyerekkel érkezőknek édesség is jutott.

Sok a szegény ember

Eleinte „hajléktalanok karácsonyaként" indult a program, de kiderült, hogy nem csak a hajléktalanok nélkülöznek, sok olyan családnak sincs mindig étel az asztalán, akinek még éppen van fedél a feje fölött. A klub tagjai is tisztában vannak vele, hogy egy tál meleg étel és a bukta önmagában nem jelent megoldást a város elszegényedett rétegének gondjaira, de abban reménykednek, hogy a gesztus egy kis melegséget visz a karácsonyt megelőző napokba, és felhívja mások figyelmét is arra, hogy felelősek vagyunk egymásért.

Horváth Istvánné állva kanalazta a babgulyást, amit két általános iskolás méretű kislánya meghagyott. Arra a kérdésünkre, hogy ízlik-e neki az étel, csak bólogatott, majd miután sikerült lenyelnie a falatot, elmondta: örül az ételnek, mert rendkívül szűkös körülmények között élnek.

Szekeres Lajosné Down-kóros kislányával állta végig a sort. A sírás határán, kissé szégyenlősen mesélte, hogy eddig még soha semmit nem kapott senkitől, pedig egyedül neveli beteg gyerekét, aki ráadásul még lisztérzékeny is, így ellátása sokkal költségesebb, mintha egészséges lenne.

– Nagyon sok helyről kértünk már segítséget, de valahogy soha sem kaptunk semmit, pedig nagyon rossz körülmények között élünk – mondta az asszony, majd keresett egy nyugodtabb zugot, ahol kislányával ketten elfogyaszthatták az ebédet.

ÉM-SZP

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában