Helyi közélet

2013.10.25. 13:58

A Bükk nélkül lehet, de nem érdemes élni

Miskolc - Visszatért oda, amit egykor elkezdett. Arcok a megyéből: Gáborjányi Attila.

Miskolc - Visszatért oda, amit egykor elkezdett. Arcok a megyéből: Gáborjányi Attila.Egy most abszolút ütős kis viccel kezdi Gáborjányi Attila, hiszen hetek óta veretlenek a miskolci aranylábúak, ráadásul gólt sem kaptak: "Apa, apa! Milyen az, amikor a csapatunk gólt kap?" - kérdezi a kisgyerek. "Nem tudom fiam, mi Diósgyőr szurkolók vagyunk!" Attila édesapja anno a DVTK csapatorvosa volt, így aztán nem is volt kérdéses, hogy milyen drukker lesz a gyerek.

Fidó - ez a beceneve - 1987-ben végzett a miskolci Berzeviczyben, mely tény fiatalkori éveit abszolút megalapozta. Aztán mégis úgy alakult, hogy gyerekkori barátjával, Jacsó Tiborral (és néhány autósport őrülttel) évtizedekig a Miskolc- és Zemplén ralikat szervezték. Az elmúlt egy évtizedben pedig a másik gyerekkori szerelem, a salakmotor is "bekúszott", ugyanis Fidó a szép emlékű Speedway Miskolcnak is alapító tagja volt és tevékenyen részt vett a honi salakfellegvár munkájában.

Sok csodás élményt adott neki a salakmotoros sport: olyan világsztárokkal találkozhatott, akik emberileg is óriási "arcok". Hozzáteszi, hogy a szurkolókkal együtt!

- Érdekes, de egy esztendeje pedig úgy alakult, hogy egy számomra másik meghatározó dolog, a természet, a Bükk is a mindennapjaim része lett - árulja el.

Hogy miként? Úgy, hogy a Szentléleki Fogadóban dolgozik a hétköznapokon. Ha van egy szabadideje bringára pattant, mert elmondása szerint annál kevés csodálatosabb dolog van, mint amikor az erdőben tekerhet. A másik a Balaton, ahol reményei szerint vitorlás tudását is eltudja majd mélyíteni.

ÉM-JLI

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában