Mit remélhetnek a devizahitelesek?

Borsod-Abaúj-Zemplén - „Tömeges perekkel nem oldódik meg a devizahitelesek ügye.”Kitüntetett érdeklődés övezi annak a devizahitelesnek a perét, aki szerződésének megsemmisítését kérte. A legújabb fejlemény, hogy a Kúria a banknak adott igazat az ügyben, azaz a legfőbb bírói testület érvényben tartotta a kölcsönről kötött szerződést. A Kúria szerint az ügyfél tudhatta és számíthatott rá, hogy az árfolyamrés költségként őt terheli. Összességében a Kúria döntése úgy értelmezhető, hogy a hitelszerződés rossz, de javítható.

Nyolc bank ellen

Horvátországban viszont a devizahitelesek javára döntött a zágrábi kereskedelmi bíróság első fokon abban a perben, amelyet egy fogyasztóvédelmi szövetség indított nyolc bank ellen a svájci frankban felvett hitelek jelentős drágulása miatt. A bíróság indoklásában megállapította, a bankok egyoldalúan a hitelesek kárára módosították a kamatokat.

Megyénkben is több tízezer devizahiteles nyögi a törlesztőrészleteket, vagy már rég bedőlt a hitelük. Ezért kértük Palkó Istvánt, a Portfolio.hu vezető elemzőjét, világítsa meg a peres ügyek hátterét. Mint fogalmazott, a hitelszerződés sokkal bonyolultabb jogi és pénzügyi konstrukció, mint például egy hétköznapi használati cikk adásvétele. Míg a használati cikk ellenértékét általában egy összegben kell megfizetni, addig a hitel ellenértékét, vagyis a kamatot és a tőkét hosszan elnyújtva, rendszeres törlesztőrészlet formájában. Egy használati cikk általában visszacserélhető vagy megjavítható, egy devizahitel esetében viszont nincs mód az eredeti állapot helyreállítására. Vagyis nem lehet károkozás nélkül teljesen jogszerűtlenné nyilvánítani tömegesen a devizahiteleket. Emellett tény, hogy a devizahitelezés nem volt kellően részletesen szabályozva a válság előtt, ami a bankok és ügyfeleik közötti nézetkülönbséget csak fokozza, a bizonytalanságot növeli.

Megtévesztők

Vajon kiknek van igazuk, a bankoknak vagy a devizahiteleseknek? – kérdeztük a szakembertől, aki kifejtette: nem a bankok és a devizahitelesek állnak harcban egymással, hiszen utóbbiaknak csak egy töredéke hallatja a hangját. Egy teljes szakma épült rá arra, hogy a pénzügyileg amúgy is hátrányos helyzetű hiteleseket megtévessze és költséges illúziókba ringassa a jogi megoldáskeresést illetően. Mindazonáltal vannak ügyek, amikor a banknak, és vannak, amikor a devizahiteleseknek van igazuk. A Kúria döntése is ezt mutatja: a szerződést ugyan nem helyezték hatályon kívül, de a bank által alkalmazott árfolyamrés növelése miatt néhány ezer forint valószínűleg visszajár majd a hitelesnek, ha az ügyet alsóbb szintről folytató bíróság így dönt. Palkó István szerint peres úton nem lehet tömegesen megoldani a devizahitelesek problémáját Magyarországon, és nem lehet kijelenteni, hogy egyik vagy másik félnek mindig igaza van.

ÉM-HE

Stop a kilakoltatásoknak

A pénzügyi jogok biztosa szerint a Kúria döntésének következményeként fel kell függeszteni a nem fizető devizahitelesek kilakoltatásait és a lakások árverezését. Doubravszky György azt mondta a Gazdasági Rádiónak, hogy értelmezése szerint a Kúria is úgy ítélte meg, hogy az árfolyamrés költség, és ezért a szerződések javításának szükségességét mondta ki. Márpedig ez azt jelenti, hogy az összes banknak az összes ügyfelével el kell számolnia, és amíg ez nem történik meg, nem folytatódhat a kilakoltatás.