Helyi közélet

2013.01.28. 15:56

"Ördög, mondja, hogy eleve rosszat gondoljunk róla"

Miskolc - Ne hazudjunk, fogalmazza meg Molnár Ferenc művének az életre alkalmazható tanulságát a rendező.

Miskolc - Ne hazudjunk, fogalmazza meg Molnár Ferenc művének az életre alkalmazható tanulságát a rendező.Molnár Ferenc 1907-ben írt, Az Ördög című színművét mutatja be a Miskolci Nemzeti Színház február 1-jén, pénteken este 7 órától. A darab és szerzője egyaránt érdekes az úgynevezett irodalmi bulvár számára, a történetet éppen mostanában idézte fel a Facebook-on a kor sikeres alakjait magánéleti viharaikkal együtt ábrázoló szerző, Nyáry Krisztián: a házasodni készülő festőművészbe beleszerető és viszontszeretett férjes asszony szerepét Varsányi Irén számára írta Molnár Ferenc, aki a vígszínházi bemutatót maga rendezte. A színésznő sikere olyan átütő volt, hogy az egyébként nős író-rendező beleszeretett a művésznőbe, és négy évvel később párbajozott is az asszony gazdag gyáros férjével. Erről is beszéltünk a miskolci előadás rendezőjével, Szabó Mátéval.

- Molnár Ferenc élete hálás irodalmi téma, de mennyire divatos színpadi szerzőként?

Szabó Máté: Mostanában talán mérsékeltebben. De talán érthető. A káoszban már ő sem tudott írni, mi pedig nem akarunk mindig nosztalgiázni.

- Miért éppen ezt az életrajzi vonatkozásokkal is rendelkező darabját viszi színre?

Szabó Máté: Érdekel, hogyan lehet előadni. Amikor íródott, más volt a színjátszás és a vele szemben támasztott igény. Ha például Fedák Sáriról készült fotókat nézünk, nehezen tudunk bármit kezdeni a mozdulatokban rejlő pátosszal, és az ezzel feleselő egykori beszámolókkal, amelyek szerint hihetetlen egyszerűséggel volt jelen a színpadon. Molnár Ferenc darabja sokkal inkább felel meg a ma színházi eszményének, amelyben a szereplők cselekedeteinek lélektani mozgatórugóit tárjuk fel. Itt mindennek fontos szerepe van, ami a szereplők lelkében történik. Sokat fejlődött a színjátszás, és pont abba az irányba, amit ez a darab is igényel.

- Bonyolultabb érzéseket is képes a színművészet hitelesen ábrázolni?

Szabó Máté: Igen, de miközben felkínálja a lehetőséget, hogy valami bonyolultat és fontosat is felmutasson általa az ember, Molnár Ferenc ezzel a nagyvonalúan használt szöveggel, és matematikai részletességű dramaturgiával megírt darabjával nehéz feladat elé is állítja a mai alkotókat. Egyszerre kell használni a pszichológiát, mint eszközt és utána félre kell tenni, hiába ördögi a kísértés. Van egy kisördög is. Ez egy óramű pontossággal megalkotott történet, amelyben ott lakik Freud Zsigmond is. Egy nagyon okos Woody Allen filmhez hasonlítanám.

- Végül is: mennyire figyel majd az önök előadása a lélek dolgaira?

Szabó Máté: Inkább csak a felülről való rátekintés ez. Ebben a darabban minél tragikusabb valami, annál humorosabb: ebben a pokoljárásban minden arról szól, mekkora szorgalommal görgetünk hatalmas akadályokat az igazság útjába. Szeretnénk, ha az ebből fakadó humor érvényesülne, ha Molnár Ferenc kottája szerint szólalna meg, de nem hamis hangon.

- A pokoljárás, amiről beszél, valóban csak lélektani probléma lenne? Az Ördögben Molnár Ferenc olyan fiatalokat ábrázol, akik bár szeretik egymást, de nem engednek szabad folyást az érzelmeiknek, mert a viselkedésükkel társadalmi konvenciókat sértenek: a nő házas, a férfi éppen egy másik nőt készül elvenni. Egymás választása erkölcsi akadályba is ütközik a számukra.

Szabó Máté: A pokoljárása annak a következménye, hogy az ember gyáva, nem mer szembenézni saját magával. Molnár Ferenc azt mondja: a moralitáshoz sokkal erősebb a ragaszkodásunk, mint saját magunkhoz.

- Nyilván megvolt erről a véleménye: amikor az Ördög hozzásegíti a két szerelmest, hogy egymást válasszák, emberi értelemben jót tesz, és akár angyalnak is hívhatnák, társadalmi értelemben viszont nem helyes, amit tesz.

Szabó Máté: A szerző rafinált húzása, hogy Ördögnek nevezi az egyetlen embert, aki igazat mond ebben a darabban. Ezeket a történeteket furcsa a jelenlegi morális tudásunk alapján megítélni. Ma az a ritkaság, hogy valaki megmenti a házasságát, akkor meg az volt, hogy nem a házasságát választja. Bonyolíthatta volna a történetet, ha valamiféle egyensúlyban ábrázolja a darabjában az emberi viszonyokat, mert így az előtérben bár két ember mély, idealisztikus szerelmét látjuk, de nem mutatkozik meg a maga mélységében a férj és a feleség, és a barát kapcsolata. Nem egyforma súlyú a „menni”, vagy „maradni” tétje. Ez talán egy csapda, amibe a mai kor igényének megfelelően a legtöbb rendező belesétál, de talán engedtessék meg ennyi kísértés. Molnár Ferenc végül is nem mond egyebet, mint azt, hogy ne hazudjunk. Nevezhetné az Ördögöt igazságnak is, de az nagyon patetikus lenne és kikérnénk magunknak, hiszen az igazságról feltételezzük, hogy valahol mégis birtokoljuk.

- Értsük úgy, hogy az Ördög szerepe a katalizátoré: azért van rá szükség, hogy mások, az emberi lényegüket kiteljesítő döntéseket tudjanak hozni?

Szabó Máté: Kell hozzá, de valójában nem kellene. Az Ördög: egy futó gondolat, ezt mondja Molnár, aki megjeleníti ezt a futó gondolatot egy ember által. És ez a futó gondolat űzi ezeket az embereket. Ördög, mondja, hogy eleve rosszat gondoljunk róla, de éppenséggel mégsem nézzük őt rossz szemmel.


Molnár Ferenc: Az Ördög

vígjáték két felvonásban

Ördög – Kocsis Pál Jászai-díjas 

Jolán – Jancsó Dóra

János – Zayzon Zsolt

László – Molnár Gusztáv

András – Lichtenstein Pál

Selyem Cinka – Szabó Irán e.h.

Elza – Czakó Juli e.h.

Díszlettervező: Horgas Péter

Jelmeztervező: Cseh Renátó

Világítástervező: Vida Zoltán

Dramaturg: Rácz Attila

Ügyelő: Lichtenstein Pál

Súgó: Fekete Zsolt

Rendezőasszisztens: Pöltz Júlia – Ramocsa Emese

Rendező: Szabó Máté


Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában