Színpadon a bábonyi romatámadás

Budapest - A Trafóban dokumentumszerűen elevenednek fel a 2009-ben, Sajóbábonyban történtek.Az igazság szolgái címmel csütörtöktől három napon át látható a PanoDrama új produkciója Budapesten a Trafó Kortárs Művészetek Házában. A bemutató ténye nagyon is köthető megyénkhez: az előadás egy sajóbábonyi történetet dolgoz fel dokumentarista eszközökkel. Az előadás úgynevezett verbatimszínház, mégpedig közösségi színházi végkifejlettel.

– A verbatimszínház azt jelenti, hogy eredeti források, interjúk alapján áll össze maga az előadás. Ez esetben 100 órányi, rögzített interjú az alapja. Nem tettünk hozzá, csak húztunk belőle, nem változtattunk az eredeti szövegen, nem stilizáltuk. Ebből és a korabeli jegyzőkönyvekből, periratokból áll össze az előadás anyaga – mondta Lengyel Anna kreatív producer, dramaturg.

Megtudtuk, azt a 2009-es sajóbábonyi esetet dolgozták fel a darabban, amikor a – romagyilkosságok időszaka volt ez – helyi cigányok egy csapata támadt a városba érkező gárdisták autójára, miután előző nap összetűztek a Jobbik-gyűlés résztvevőivel. Az autóban komoly károk keletkeztek, személyi sérülés nem történt, bár akár történhetett is volna. A bírósági tárgyalás még ma is folyik, a vád a 174/B paragrafusra hivatkozik.

Profik és civilek

– Ez a kisebbségeket védő törvény. Ezt igen egyedülállóan sikerült a kisebbség, a cigányság ellen fordítani, a cigányságot ugyanis különös logika szerint a magyarság gyűlöletével vádolják meg – jegyzi meg Lengyel Anna.

Megtudjuk tőle, hogy az előadásra immár két hónapja fórumszínházi módszerekkel is próbálnak. A dokumentarista előadásban profi színészek játszanak, így például Csákányi Eszter, Bartsch Kata, Kádas József, Nagy Viktor, Szamosi Zsófia, de fontos szerepet játszik benne egy 12 fős esküdtszék is, ők viszont roma és nem roma civilekből állnak össze. Ők azok, akik megtárgyalják a bemutatott esetet, és egyetértés esetén a végén ítéletet hoznak arról.

– A cigánygyilkosságok által érintett településekről választottuk ki a szereplőket. Például Gyöngyöspatáról, ahol masírozott a gárda, Szendrőládról, ahol a polgármester szerint gumikalapáccsal verik a terhes roma asszonyok magukat, hogy fogyatékos gyerekük szülessen, Sajó-menti településekről, vagy Hétről, Hidasnémetiből, Miskolc környékéről.

Lengyel Anna szerint nagyon lelkesek az amatőr szereplők, érdekesnek találják a közös munkát. Fórumszínházbeli eszközökkel dolgoznak, azaz eljátsszák a tárgyalásokat, hozzáfűzhetik a saját véleményüket. A producer a sajóbábonyi interjúkról is mesélt. A 10 órás anyagban megszólaltattak mindenkit, aki csak tudhatott a 2009-es esetről: a zöldségest, a rendőrt, a tanút, a vádlottat, ezeket a monológokat fésülték aztán egybe.

Kevés az esély

Kérdeztük, lát-e esélyt arra, hogy az elkészült előadást megyénkben is (esetleg valamely érintett településen) bemutassák. Lengyel Anna megjegyezte, előbb fussanak le a trafóbeli előadások. Most az említett három, később pedig plusz három. Ő maga örülne neki, de – mint fogalmazott – a kultúra jelenlegi támogatása mellett erre nem lát sok esélyt.

– Még a pályázaton elnyert pénzünket sem kaptuk meg – mondta.

A verbatimszínházak egyébként sok országban sikerrel működnek, Magyarországon Lengyel Anna honosította a műfajt.

– Nagyon izgalmasnak tartottam ezt a fajta színházat, a sűrűsége miatt, és azért, mert az eredeti szövegekkel mutatja be az interjúalany világát, személyiségét, ezért szerettem volna itthon is kipróbálni – mesélt a kezdetekről. Ez a harmadik ilyen jellegű előadása. Az első a cigánygyilkosságokat dolgozza fel, ezt – hangsúlyozta a dramaturg – külföldön is nagy sikerrel játszották. A második az oktatásügyről szólt, bizonyos tanteremszínház. A mostani a harmadik.

ÉM-HM