„A világtrenddel megyünk szembe”

Budapest, Miskolc - A magyarok nem szeretnek hivatalba járni, mondja a választási szakértő.Kérdések:

1. Voltak-e az előző választási eljárásról szóló törvényben olyan ellentmondások, problémák, amelyek miatt változtatni kell rajta?

2. Sérülhet-e a választópolgárok választáshoz való joga, ha előzetesen regisztrálniuk kell?

3. Valóban segíti-e az előzetes regisztrációs a külföldön élő magyar állampolgárok szavazását?

4. Mi lehet az igazi oka a törvény megváltoztatásának?

Válaszolt:

1. Gyömöre Máté: Ha komoly ellentmondások nem is voltak az előző törvényben, de mindenképpen orvosolni kellett az ajánlószelvények gyűjtéséből keletkező anomáliákat. A rendszer ugyanis a korrupció és a visszaélések „melegágya” volt; emlékezhetünk rá, hogy nem egyszer fordult elő, hogy egy-egy jelöltre még megközelítőleg sem szavaztak annyian, mint amennyi ajánlószelvényt elvileg összegyűjtött. A vakok és gyengén látók önálló választási lehetőségének hiánya szintén komoly probléma a jelenleg még hatályos törvényben, így mindenképpen pozitív fejlemény, hogy az új jogszabály Braille-írásos szavazólapok alkalmazását tenné lehetővé.

1. László Róbert: Persze, rengeteg, a 2009-es választási auditunkban sorra is vettük ezeket. Röviden: választókerületi aránytalanság, külképviseleti szavazás, ajánlószelvények, kampánycsend, adatkezelés, igazolással szavazás. Ezeket mind meg lehetett volna oldani a régi rendszer keretein belül is, de más, politikai okokból teljesen új választási rendszerünk lesz. Az említett anomáliák egy részét, úgy tűnik, meg fogja oldani az új választási eljárási törvény, de messze vagyunk még a folyamat végétől, a kedden benyújtott javaslat még biztosan rengeteg módosításon fog átesni.

2. Gyömöre Máté: A jelenleg hatályos, a Fidesz és a KDNP által elfogadott alaptörvény szerint sérül, hiszen az kimondja, hogy minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy a különböző választásokon választó és választható legyen. A választójog gyakorlásával kapcsolatban az alkotmány annyi megkötést tartalmaz csupán, hogy a választójog magyarországi lakóhelyhez köthető. Éppen ezért nem véletlen, hogy a választási eljárásról szóló törvény benyújtásával egyidejűleg az alaptörvény módosítására is javaslatot tettek a kormánypártok elejét véve így az előre borítékolható alkotmánybírósági, a kormányra nézve kedvezőtlen eljárásnak.

2. László Róbert: Nehezebb lesz a választójog gyakorlása, mivel eddig semmiféle előzetes erőfeszítést nem kellett tennie a választóknak azért, hogy a választás napján szavazhassanak, mostantól pedig át kell esni egy procedúrán. Közismert, hogy nagyon nem szeretnek a magyarok hivatalokba járni, egyáltalán ügyeket intézni, és mivel sok kistelepülésen élő választónak még utaznia is kell, hogy ezt megtehesse, biztosan sokan lesznek, akik inkább lemondanak a választás jogáról. A legfőbb gond az, hogy a kormánypártoknak egyetlen komolyan vehető érvvel sem sikerült alátámasztaniuk, hogy miért volna Magyarországnak szüksége erre az új intézményre.

3. Gyömöre Máté: A külföldön élő magyar állampolgároknak eddig is regisztrálniuk kellett ahhoz, hogy követségeken tudjanak szavazni. Kétségtelen tény, hogy a könnyített eljárásban magyar állampolgárságot szerzők nagy tömege miatt mindenképpen külön szabályokat kellett létrehozni (hiszen ők nem szerepeltek a választói névjegyzékben), azonban ez nem indokolta volna a további, mintegy nyolcmillió állampolgár esetében is a kötelező regisztráció bevezetését.

3. László Róbert: Rólunk, akik Magyarországon élünk, van nyilvántartása a magyar államnak, míg a külhoni magyarokról nincs. Az teljesen logikus, hogy nekik regisztrálniuk kell, e nélkül nem tudnának élni friss választójogukkal. De ez nem magyarázza, hogy határon innen miért kell feliratkozni, amikor a precízen vezetett nyilvántartásokból eddig is naprakész névjegyzékeket állítottak össze.

4. Gyömöre Máté: Az igazi okokat nehéz feltárni, azonban az jól látszik, hogy a kormány egy „világtrenddel” megy szembe. Ahol létezik választási regisztráció (tehát ahol nincs olyan pontos és automatikus választói névjegyzék, mint Magyarországon) ott is abba az irányba haladnak, hogy minél könnyebben, minél többen tudjanak regisztrálni. Éppen ezért sok helyen erre még a választás napján is lehetőség van. Az ilyen típusú könnyítések ráadásul jótékony hatást gyakorolnak a részvételi arányokra; ahol az adminisztratív akadályokat csökkentették, ott lényegesen többen mentek el szavazni. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy Magyarországban a Fidesz-szavazók sokkal elszántabbak és fegyelmezettebbek, mint az MSZP vagy éppen az LMP szimpatizánsai, így mozgósításuk, egy esetleges választási regisztrációra is könnyebb lehet, mint riválisaiknak.

4. László Róbert: A Fidesz, miután kétharmados többségével egymaga megváltoztathatja a teljes választási rendszert, igyekszik saját vélt érdekeinek megfelelően alakítani a választási környezetet. Erről szól, hogy a választókerületeknek nő a súlya, hogy eltörölték a második fordulót, hogy a bonyolult töredékszavazat-elszámolásban a győzteseket is „kompenzálják”, hogy a jelöltállítást egyszerűsítik és természetesen, hogy bevezetik az előzetes regisztrációt. Ezek mindegyike visszaüthet viszont, ha az ellenzék megerősödik. Két intézkedés van csak, ami a mindenkori jobboldalt hozza helyzetbe: a külhoni magyarok választójoga és a kerülettérkép átrajzolása.