Várólista - Szigorított előjegyzés, kérdőjelekkel

Borsod-Abaúj-Zemplén - „Ugrás a trambulinról: csak épp nem tudjuk, milyen mély a víz” - e hasonlattal élt a pénzügyi szakember.

Amit például a televízióban látni-hallani lehetett a központi várólistáról, az nagyon kedvesnek tűnhetett a műtétükre hosszú várólistán várakozó betegeknek. Júliustól csak felmennek az OEP honlapjára, s összevetik, hol mekkora a sora teszem azt a csípőproztézis-műtétre várakozóknak, s oda jelentkeznek be, illetve át, ahol remények szerint előbb hozzájuthatnak. Kis gondolkodás után azonban felmerülnek a kételyek: s mi van, ha hirtelen mindenki odasorol át? A rövidebb sor biztosan azt jelenti-e, hogy hamarabb kerül az ember sorra (elégszer rácáfol az élet a boltok pénztárainál is)? S vajon kalkulálnak-e azzal, hogy ha a távolságtól függetlenül választanak a betegek kórházat, ezzel megnőhet a betegszállítás költsége. Vagy azt a betegnek kell térítenie? Kérdéseinkkel a Megyei Kórház finanszírozási főosztályvezetőjéhez fordultunk, aki a napokban egy, a témával kapcsolatos OEP-tájékoztatón is részt vett. Első reagálásképp felkacagott.

- Nem, dehogyis nevetséges kérdések, nagyon is lényeglátók - oszlatta el a hirtelen támadt kételyt Zétényi Ágnes. - Sok egyéb mellett rámutatnak azon hiányosságokra, amelyek alapján erre is ráillik: „íróasztalnál sok mindent ki lehet találni” - mondta, először mégis az új rendszer pozitívumait igyekezett felsorolni.

Előnyök és buktatók

- Kétségtelen előny, hogy minden beteg rákerül a várólistára, ezáltal a beteg is közvetlenül ellenőrizheti a haladást, s a finanszírozás is közvetlenebbé válik. Az is jó, hogy minden beteg csak egy helyen szerepelhet a várólistán. Amint egy intézményben felkerül rá, az előzőből automatikusan lekerül. Feltételezhető, hogy most is van néhány jól tájékozott beteg, aki akár három kórházba is bejelentkezett, s várja, hol kerül rá előbb a sor, vagyis a változással objektívebbé válhat a nyilvántartás - ismerte el a főosztályvezető.

Nem igazi várólista

Csakhogy ez még messze van attól, hogy igazi, nemzetközileg is elfogadható értelemben várólistának lehessen nevezni. Az igazi várólista esetében csak a sorrend biztos, és a pontos időpont csak egy-két héttel a beavatkozás előtt derül ki. Ami ma nálunk van, az tulajdonképpen előjegyzés, hiszen a betegnek pontos időpontot mondunk (esetleg egy évvel előre!) hogy a táppénzeket, szabadságokat (gyakran szükség van a hozzátartozók bevonására is a műtétet követő ápolásba) be tudja, tudják ütemezni. Mivel a munkahelyi időpontok előre leszervezettek, egy-két hónappal a beavatkozás előtt már nem lehet időpontot változtatni. Tavaly például, amikor többlet kapacitás jelentkezett e körben, volt olyan beteg, akit 7-8 hónappal korábban meg tudtak volna operálni, de nem kérte, mert a családi szervezést nem lehet egy hónap alatt módosítani - mondta Zétényi Ágnes.

Válaszok nélkül

A Zétényi Ágnes nem érti: miért épp most vezetik be a szabad kórházválasztást, amikor kifejezett szándék, hogy a területi ellátási kötelezettségeket szigorítják (visszakanyarodva ezzel a 30 évvel ezelőtti állapotokhoz). Épp mostanában kell megkapniuk, ellátások szerint, melyik területről melyik egészségügyi ellátóhoz tartoznak a betegeket.

„Ha az előjegyzés alapján egy soproni beteget műtünk meg, akkor annak jár az útiköltségtérítés, vagy az ingyenes betegszállítás, vagy sem?” - vetődött fel a kérdés az OEP-tájékoztatón is, de mint mondja, választ erre és sok másra sem kaptak.

- Szerintem senki végig nem gondolta, mi minden gond adódhat amiatt, hogy szinte egyik pillanatról a másikra változtatnak valamin. Olyan, mintha fejest ugranánk a trambulinról, csak épp nem tudjuk, hogy milyen mély a víz - véli a főosztályvezető. Akit az sem nyugtat meg, hogy ígéret szerint oda vándorol a finanszírozás, ahol a műtétet elvégzik. A műtétek számát ugyanis jelenleg a teljesítmény-volumenkorlát szab gátat. Lehet, hogy ez változik majd az egészségügyi rendszer folyamatban lévő átalakításával, de biztosat erről senki sem tud mondani.

Szalóczi Katalin

Várólista: A beteg követi - és választ