2012.04.18. 07:23
Nézőpont: Eljutni B-be
<em>Jómagam aktív vasúti utazónak számítok, és szeretem is ezt a fajta a közlekedést, mert igen kényelmesnek tartom, és menet közben pedig viszonylag szabadnak érzem magam. Évek óta megy a huzavona a vasúti átszervezésekről. Az igazat megvallva, azóta már el is vesztettem a fonalat a különböző (szárny)vonalak megszüntetéséről, újra indításokról, az ezeket magyarázó szövegek, felmérések értelmezéséről</em>. <strong>Pásztor Attila jegyzete</strong>.
Jómagam aktív vasúti utazónak számítok, és szeretem is ezt a fajta a közlekedést, mert igen kényelmesnek tartom, és menet közben pedig viszonylag szabadnak érzem magam. Évek óta megy a huzavona a vasúti átszervezésekről. Az igazat megvallva, azóta már el is vesztettem a fonalat a különböző (szárny)vonalak megszüntetéséről, újra indításokról, az ezeket magyarázó szövegek, felmérések értelmezéséről. Pásztor Attila jegyzete.
Most éppen a párhuzamos közlekedésre hivatkozva szűnnek meg - elsősorban - kevésbé frekventált vasúti járatok, azaz, ha jár busz és vonat is A településről B-be az optimális kihasználtság, a nagy takarékossági projekt miatt is maradjon az egyik.
Nyilván pont azon a vonalon esetleg nap mint nap utazónak érthetően fáj a döntés, hiszen kizökkenve a megszokottból új kihívások előtt állva kell megoldania B-be jutást. Azonban egy valamiben biztos vagyok, sikerülni fog neki. Nincs mese, oda kell érni a munkahelyre, az iskolába vagy ahová éppen oda kell érni. Bosszankodni nyilván lehet, de a tény az marad, a feladatot - mint mindig - magunknak kell megoldani.
A döntések megszületnek, mi pedig a magunk boldogulása érdekében - előtte azért idegeskedve, a rendeletet hozókat szidva - úgyis megoldunk mindent. Mert nincs más választásunk.