2012.04.25. 10:43
Górcső alatt Szendrő gazdálkodása
Szendrő, Budapest - Az ÁSZ szerint Szendrő jövedelemszerző képessége korlátozott, de a pénzügyi egyensúlyra kell törekednie.
Szendrő, Budapest - Az ÁSZ szerint Szendrő jövedelemszerző képessége korlátozott, de a pénzügyi egyensúlyra kell törekednie.
„Magyarország jelenlegi gazdasági nehézségei nagy részben a korábbi időszakok rendezetlen közpénzügyeire és a magas adósságállományra vezethetőek vissza”, kezdődik az Állami Számvevőszéknek a sajtó számára készült összefoglalója. Mivel a jelenlegi önkormányzati rendszerben megjelenő gazdálkodási nehézségek, a pénzforgalmi hiány növekedése, valamint az eladósodásból adódó veszélyek komolyan veszélyeztetik egyes települések működőképességét, az Állami Számvevőszék úgy döntött, hogy átvilágítja a helyi önkormányzatok pénzügyi helyzetét. Az elmúlt év tavaszától kezdődően négy ütemben zajlott az önkormányzatok egy-egy csoportjának átvilágítása, utolsó fázisban a városi önkormányzatok következtek, mondta el lapunknak Bialkó Zsolt, aki csoportvezetőként többek között Szendrő pénzügyi átvilágítást is irányította.
Fenntartható pályán
Az ÁSZ a 2006. december 31. és a 2011. június 30. közötti időszakot vizsgálta, majd ajánlásokat fogalmazott meg a településvezető felé, melyek segítségével a város pénzügyi helyzete stabilizálható. Szendrő 2010 évi költségvetési kiadásainak 95,2 százalékát (1424,9 millió forint) tették ki a kötelező feladatok, míg önként vállalt feladatai (művészetoktatási intézmény, időskorúak gondozóháza, közművelődési és sportfeladatok, városüzemeltetési és orvosi ügyeleti feladatok) ellátására Szendrő 71,9 millió forintot költött.
Az éves működési jövedelmek alakulásából már lehetett következtetéseket is levonni, ám ehhez azt az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő és a működőképtelen önkormányzatok támogatása nélkül kellett összevetni. Az összehasonlításból kiderül, hogy míg 2007-ben 68,2, addig 2008-ban 23,1 millió forint volt a szendrői költségvetés hiánya, s míg 2009-ben 45,4 milliós negatívum tapasztalható, addig viszont 2010-ben 1,3 millió forint többlettel zárt a város. Bialkó Zsolt szerint ennek meglepő módon éppen a rengeteg kárt okozó árvíz az oka. Az önkormányzat nem fizetett beszállítóinak, a számlák egy részét viszont a következő évben kiegyenlítette. A Belügyminisztérium által Szendrőnek átutalt vis maior támogatás azonban nem fedezte teljes mértékben az árvízi számlákat, a város tavaly költségvetésében tátongó hatvanötmillió forintos lyukat azonban pontosan be lehetne tömni azzal az összeggel, amit a BM visszatartott. Felvetettük: ha a város hozzájut a BM által ki nem fizetett összeghez, akkor is szükség van-e stabilizációs programra, mire Bialkó Zsolt azt válaszolta, az egyszeri bevételek helyett folyamatosan befolyó összegekből kell a várost finanszírozni, és hogy Szendrő megnyeri-e a BM-mel szembeni jogvitát, az még kérdéses.
Spórolni, ahol lehet
Az ÁSZ többek között azt javasolta a polgármesternek, hogy az önkormányzat pénzügyi egyensúlyának gyors helyreállítása és hosszú távú fenntarthatósága érdekében intézkedjen bevételeinek növeléséről, kiadásainak csökkentéséről. Megkérdeztük: mekkora összeget kellene Szendrőnek lefaragnia a költségvetéséből? – erre azonban Bialkó Zsolt nem kívánt válaszolni, mint mondta, lépéseket kell tenni a gazdaságosabb működtetés érdekében.
Példaként Bialkó Zsolt elmondta: az önkormányzatnak csökkentenie kell szállítói kitettségét (a beszállítóknak az önkormányzattal szebeni lejárt követelését), de az állandósult folyószámlahitel hosszú távú kötelezettséggé történő átváltásával is spórolni lehet.
Szendrő polgármesterének a kedvezőtlen pénzügyi folyamatok megállítását, a pénzügyi stabilitás helyreállítását célzó reorganizációs programot kell a képviselő-testület elé terjesztenie.
ÉM-SZP
Spórolni, de miből?
Szaniszló Jánost, Szendrő polgármesterét is megkerestük az ÁSZ-jelentéssel kapcsolatban, aki elmondta: a vizsgálat során nem tapasztaltak pazarló gazdálkodásra utaló jeleket, de valószínűnek tartja, hogy ezt mégsem lehet egy ÁSZ-jelentésbe belefoglalni, ezért született annyira általánosra a megfogalmazott javaslat. Hogyan lehet a pénzügyi helyzetet stabilizálni? A kiadások csökkentésével, a bevételek növelésével – azonban ezek mikéntjére a javaslat már nem tér ki.
A bevételnövelésre lehetőséget teremthetne új helyi adók kivetése, de ezeket a város adottságainál fogva nem tudná mindenki fizetni, ez pedig igazságtalan lenne azokkal szemben, akik mégis kigazdálkodják valahogy. Értékesíthetne a város valamilyen ingatlant, ez azonban amellett, hogy a város vagyonát csökkentené, éppen a finanszírozhatóságot veszélyeztetné, hiszen egy esetleges hitelfelvételhez talán éppen emiatt nem lenne elegendő a fedezet. Megtakarítást lehetne elérni létszámcsökkentéssel, ám az önkormányzatnál jegyzővel, takarítónővel együtt 22 ember dolgozik, miközben nem csak a kötelező feladatokat látják el, hanem állami feladatokat is, gyámhivatalt, okmányirodát, építési hatóságot tartanak fenn, vagyis a város tényleges működtetését 14 ember végzi. Az intézményekből sem lehet embereket elbocsátani, mert mert az már azok működőképességét veszélyeztetné.
Szaniszló János elmondta még: úgy érzi, az ÁSZ-jelentés a leglényegesebbet nem mondta ki: azt, hogy az önkormányzatok olyan mértékben alulfinanszírozottak, hogy az állami normatíva csak a kötelezően ellátandó feladataik elvégzésének 70-80 százalékra elegendő.