Tíz esetből csak háromban volt nagyárvíz

Az Országos Vízjelző Szolgálat folyamatosan figyeli folyóink vízgyűjtő területeit.

A Duna és a Tisza vízgyűjtőin a hóban tárolt vízkészlet értéke az elmúlt két hétben nem változott jelentősen, de több vízgyűjtőn továbbra is meghaladja az időszakos átlagot. A Tiszán is, ahol a Szegedi szelvényre számolt 5 köbkilométer körüli érték ugyan magasabb, mint az átlagos, de az 1999-ben számított 11 köbkilométeres maximumnak még a felét sem éri el.

A következő napokban várható csapadékos és mérsékelten hideg időjárás nagy valószínűséggel a vízkészletek további növekedéséhez fog vezetni, mivel mérsékelt olvadásra inkább csak a síkvidéki területeken számíthatunk. A hazánkba érkező folyók vízmennyiségének mintegy 95 százaléka külföldről érkezik, így az ezeken a vízgyűjtőkön felhalmozó hó mennyisége döntő mértékben befolyásolja a tavaszi lefolyási viszonyokat, amelyet a hóolvadás erőssége és főképp annak üteme határoz meg.

A Tiszán például az elmúlt 25 évben 10 esetben volt a mostaninál nagyobb, több esetben (1987, 1999, 2000, 2003, 2006) lényegesen nagyobb vízkészlet és ebből csak 3 esetben tudott igazán nagy árvíz kialakulni, tehát legnagyobb befolyással az esetlegesen kialakuló árvizekre a hóolvadás üteme van.

Annak érdekében, hogy a hó felhalmozódásának folyamata és az így kialakuló hidrológiai helyzet megfelelően értékelhető legyen, a VITUKI Országos Vízjelző Szolgálata – modellszámítás segítségével – naponta kiszámítja a hóban tárolt vízkészlet mennyiségét, így a hazai szakembereknek folyamatosan rendelkezésére állnak olyan adatok, amelyek segítségével felkészülhetnek a lefolyási viszonyok várható változásaira.

ÉM