Helyi közélet

2012.01.03. 20:04

Fájdalmas béremelések

A cégek többsége még számolgatja a kötelező és ajánlott béremelések hatását.

A cégek többsége még számolgatja a kötelező és ajánlott béremelések hatását.

Megyénk negyedik legnagyobb foglalkoztatójánál, az UNIÓ Coop Zrt. hálózatában dolgozók mintegy 40 százaléka minimálbéren van bejelentve – tudtuk meg Tóth Lászlótól, a társaság vezérigazgatójától. Náluk kötelező megemelni a fizetést, de a többiekét is növelik a kormány által kért/javasolt módon, hiszen csak így előzhetik meg a bérfeszültségből adódó problémákat.

– Pontos összeget még nem tudunk, de nagyságrendileg 240-250 millió forintot jelenthet a béremelés, aminek az 1/3-a érint minket, ugyanis élni kívánunk a kormány által nyújtandó kompenzálás lehetőségével. A béremelés nagy terhet ró a társaságra, ha magunknak kellene kigazdálkodni, jelentősen romlana a hatékonysága a cégnek – hangsúlyozta.

Csökkentett munkaidő

A miskolci székhelyű Gála Kereskedelmi Zrt. 95 főt foglalkoztat, s dolgozónként vették végig a béremelés kérdését. Iglai Szabolcs vezérigazgató szerint ez a szabályozás közel 6 millió forint plusz költséget jelent a cégnek a kompenzáción felül.

– Amit kötelező, azt meg kell csinálni, de ilyen szintű eredménynövekedést nem lehet produkálni, így nálunk létszámcsökkenést fog maga után vonni, vagy 4-6 órás foglalkoztatást vezetünk be időszakosan. Másképp nem tudjuk kigazdálkodni ezt, mert a forgalom növekedésére nem lehet számítani – magyarázta.

Ezek a megoldások szóba sem jöhetnek a Barcikán székelő Lisa Tricot Kft.-nél. Bár kellemetlenül érinti a textilipari társaságot, ráadásul az „ellentételezés” szabályait sem találja jónak Lehóczky László ügyvezető, mert minél jobban emelik a bért, annál kevesebb kompenzációt kapnak, ráadásul a túlórát nem veszi figyelembe. Az egyéb intézkedések számba vételéig (túlóra csökkentése, teljesítménynövelés) nem látják pontosan, de úgy véli, 12-15 százalékos bértömegnövekmény lesz a kompenzációval együtt.

– Szerencsére munkánk van, így szóba sem jöhet, hogy létszámot vagy munkaidőt csökkentünk, de hogy leszünk nyereségesek ebben az évben, azt még nem tudom – mondta Lehóczky László.

Miből fizessük a költségeket?

A forrói székhelyű Abaújtej cégvezetője, Beluzsár Lajos 40–50 millió forintra teszi a béremelésből adódó terhet.

– Ha a vevő megfizeti ezt, azaz a termékek árába beépíthetjük, akkor mi ennek állunk elébe, mert a dolgozónak is meg kell élnie. De a kereskedelem azt hangoztatja: nem akarnak árat emelni. Akkor hogy várják el egy termelőtől, hogy a megemelkedett költségeket (gázolaj, áram, áfa, bér stb.) kifizesse. Miből? Mi állunk a sor végén. Miért kellett hozzányúlni az adójóváírásokhoz? – kérdezte.

Jelezte, 3-5 százalékot szeretnének minden béren emelni, mert eddig is hozzátették, és a kompenzációval is élnek. De a létszámhoz nem nyúlnak, mert eddig sem tartottak fölösleges embereket.

Egyre kevesebb a vendég

– A vendéglátás és a turizmus területén sok a segéderő, akik általában minimálbéres dolgozók. Mi igyekszünk a többieknek is emelni, hiszen ha nem tesszük, kizárhatnak a pályázatokból, így legalább 15 millió forinttal emeli a költségeket a bérfejlesztés – tudtuk meg Bágyi Páltól, a Hotel Bodrog igazgatójától.

Kérdésünkre, hogy kell-e dolgozót elküldeni, azt mondta, ezt a lehetőséget is számba veszik. Az biztos, hogy a lejáró szerződéseket nem hosszabbítják meg, ha átcsoportosításokkal megoldható a pótlás.

– A legnagyobb gond, hogy egyre több család nem tudja kigazdálkodni a pihenés költségét. De nemcsak a belföldi vendégek maradnak el, a szlovák turistákra sem számíthatunk. Mostanában busszal jönnek át, strandolnak és hazamennek. Azaz nem fogyasztanak és nem alszanak itt. Egyedül a lengyelekben bízhatunk. Ha minimális veszteséggel zárjuk az évet, akkor már elégedettek lehetünk – mondta.

Ennek ellenére reméli, hogy túlélik ezt a nehéz időszakot is, hiszen 70 főnek adnak munkát.


Nem javasolták

– Ketté kell választani a dolgot – mondta Bihall Tamás, a B.-A.-Z. Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. – Társadalompolitikai szempontból érthető a kormányzati szándék a minimálbér emelését illetően, a munkához kötött értékteremtés ösztönzését a kamara is támogatja. De ez az emelés egészen biztosan nem jár teljesítménynövekedéssel, és a vállalatok többsége nehezen tudja majd kigazdálkodni. Megyénkben pedig még nagyobb terheket fog jelenteni, mint Közép-Magyarországon vagy Dunántúlon. Így számítani lehet elbocsátásokra, részfoglalkoztatásra és munkaidő-csökkentésre. Néhány ágazatban nem akkora probléma ez, mint például az építőiparban, kereskedelemben, a szállítmányozásban, a könnyűiparban vagy a vendéglátásban. Már ez is jelentős teher, de megnyomja a bértáblát és az elvárt emelés fokozza ezt. A 5 százalékos emelés a legtöbb cég számára elérhetetlen, a kompenzáció meg csak efelett jár. A kamara nem javasolta ezt a lépést, mert a pozitív dolgok mellett számos hátránnyal jár. Ennek kitermelése ugyanis nem tűnik reálisnak. S ha el kell venni a pénzt például a fejlesztésektől, elveszítik a versenyképességüket a cégek – hangsúlyozta.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában