Helyi közélet

2011.12.06. 16:07

Nyílhegy az asztalon, kagyló a várárokban

Tokaj - Szülővárosi történelme és a magyarság eredete izgatja leginkább a tokaji régészt.

Tokaj - Szülővárosi történelme és a magyarság eredete izgatja leginkább a tokaji régészt.

Az első magyarországi rézpénz III. Béla korából, féldrágakő gyöngyök egy hunkori nő sírjából, egy időszámításunk előtti VI. századból való szkíta nyílhegy: mindezek a fotó kedvéért kerültek egy asztalra, Makoldi Miklós tokaji régész asztalára.

És Miklós mesél: évek óta dolgozik a tokaji vár, valamint az Aranysas szálloda újjáépítését megelőző ásatásokon, több ezer évre visszamenőleg kutatja, milyen emlékeket rejt a föld.

Miklós alig volt 6 éves, amikor a házuk mellett építeni kezdték a gáz- és szennyvízhálózatot, amelyet régészeti feltárás előzött meg. Ő maga is izgatottan kutakodott a földben, és talált is, – mint később kiderült – vaskori edényeket. Ekkortól szeretett volna régész lenni, annak ellenére, hogy képzőművész családból származik, édesapja Makoldi Sándor (képei díszítik háza falát) és testvérei is erre a pályára kerültek.

Teljesen elpusztult

Bár a népvándorlás kora állt hozzá mindig a legközelebb, mára tokaji vár is a szívébe lopta magát, 2007 óta vezeti az ásatást.

A várét, amiből mára szinte semmi nem maradt. 1410 körül említik az írásos források először az építményt, később, Mátyás korában a Szapolyai családé volt, olyan akkor, mint a visegrádi vár. Pazar berendezésű: cserépkályha-maradványok, csempetöredékek, reneszánsz gravírozott üvegkelyhek, aranyozott bronz kehelytalp került elő az ásatás során.

– Olyan urak éltek ott – meséli Miklós – akik az Adriáról hozatták lakomáikhoz a tengeri kagylót, a várárokban találtuk a maradványaikat.

A legértékesebb lelet ebből a korból egy oroszlános kályhacsempe, amelyet ma a tokai múzeum őriz.

Később már ágyúgolyók, fegyverek a leletek, hiszen az 1500-as évek közepétől, az ország kettészakadása után erődítmény, határvár lett. Az 1700-as évekig létezett az építmény, amikor II. Rákóczi Ferenc leromboltatta, utána kőbánya lett. 1954-ben ide épül a tiszalöki vízerőmű, úgyhogy végleg, teljesen elpusztult.

Négy méter föld

– A története nagyon jól ismert, hiszen Détshy Mihály 1995-ben összefoglalta, a mostani leletek az ő kutatásait támasztják alá – mondja Miklós. Meséli, nemrégiben pályázatot nyert, mint a Tokaji Várbarátok Köre Egyesület elnöke, ami alapján elkészülhet a könyv is a leletekről.

Az Aranysas szálloda újjáépítését megelőző ásatások is régóta folynak már. A régész szerint az ott találtak talán még érdekesebb, mint a várbeliek: a rézkortól kezdve egészen a XX. századig majd minden korból találtak leleteket: négy méternyi földet vizsgálnak át. Innen az említett szkíta nyílhegy, az 5500 éves edények, a rézkor, majd a szkíta korszak leletei. Később császárkori, aztán hunkori temetőrészlet, ez utóbbi két női sír, amelyből féldrágakő gyöngyök, piros karneol gyöngy került elő. És a föld rejtette a III. Béla korabeli rézpénzt is.

ÉM-HM

A régmúlt és a jövő

Makoldi Miklós örül, hogy szülővárosa, Tokaj történetét kutathatja. Emellett az érdekli még nagyon, hogy a magyarság honnan ered. Járt Indiában a fehér hunok nyomában, a Krim-félszigeten szkítákat ásni, és Szibériában, Jekatyerinburgnál, ahol olyan leleteket találtak, amelyek típikusan magyarok. És mesél a másik nagy szerelemről, a családi borászatról is. Nagyapja, Pap Miklós alapította a tokaji múzeumot, nagy borász volt és helytörténész. (Tavaly, 99 évesen halt meg.) Tőle örökölte a házat, a pincéjét, az ő örökségét viszi tovább.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában