Helyi közélet

2011.11.05. 15:46

Székfoglaló kiállítás nyílt a Papszeren

Miskolc - Ha létezik a tudós költő fogalma, akkor ennek analógja lehet a tudós festő - ezekkel a szavakkal nyitották meg Kavecsánszki Gyula festőművész székfoglaló kiállításátszombaton, a Herman Ottó Múzeum papszeri kiállítótermében.

Miskolc - Ha létezik a tudós költő fogalma, akkor ennek analógja lehet a tudós festő - ezekkel a szavakkal nyitották meg Kavecsánszki Gyula festőművész székfoglaló kiállításátszombaton, a Herman Ottó Múzeum papszeri kiállítótermében. Kavecsánszki Gyula tavaly lett tagja a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának. Egy éven belül pedig meg kellett rendeznie székfoglaló kiállítását, amelyet a Tudomány ünnepére időzített. A kiállítás anyagát korábbi, Doktor of Liberal Arts (DLA) munkáiból válogatta össze. Mint mondta: ennek egy kivonatát láthatja most a közönség, egészen december 31-ig.

Az ember tehetelenségének, kiszolgáltatottságának és megvigasztalódásának egyik lehetséges útja a keleti filozófia által is kínált panteista felfogás, amely szerint Isten és a természet egy és ugyanaz - kezdte a művész. A DLA-sorozatban a monumentális festészet eszközeivel festettem a megvigasztalódást nyújtó és egyben a szellem világába emelkedő tájakat - fogalmazott. "A keleti filozófiával szemben mindig fontos volt számomra a figurális panteizmus, azaz az ember legbelsőbb világának, vágyainak, szenvedéseinek és bukásának festői megfogalmazása" - magyarázta. Ez utóbbi vezetett a túlvilági tájak festészeti problémáihoz - tette hozzá.

Az akadémia székfoglaló kiállítás válogatott anyaga a művészetfilozófiai útjaimat és festői törekvéseimet mutatja be - hangsúlyozta.

A festőművész kitért arra is, hogy képei tusfestéssel készültek, a merített technikától a csiszoltig, ezért technikailag is ritkaságnak számítanak a kiállított festmények. Azt is elmondta, megtisztelő, hogy tagja lehet az akadémiának, és ezért is igyekezett úgy kiválogatni munkáit, hogy azokat a szellemi utakat mutassa be, amivel üzeni tud.

A kiállítás megnyitón elhangzott az is, hogy a Magyar Tudományos Akadémiának 1949-ig számos művész tagja volt, akik a Széptudományi Alosztályban kaptak helyet. 1949-ben átalakították az Akadémiát, és megszüntették a Széptudományi Alosztályt, ezzel együtt megszűnt a szépírók, kritikusok, művészek többségének tagsága. De 1992-ben, a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésének határozata alapján, Kosáry Domokos elnök indítványára létrejött a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia. Ennek egyetlen területi szervezete van ma is, ez a miskolci.

- ÉM-NSzR -

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában