"Az emberekben van közösségtudat"

Felsőzsolca - A kormány egyelőre takarékossággal és ésszerű gazdálkodással tud forrásokat teremteni. Interjú Kövér Lászlóval, az Országgyűlés elnökével.Kövér László, az Országgyűlés elnöke egyben a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesület elnöke is. Az egyesület adományokkal segítette a felsőzsolcai iskola árvízrongálta tornatermének felújítását, így a házelnök is meghívott vendége volt a szerdai átadó ünnepségnek.

- A tavalyi árvíz soha nem látott károkat okozott Borsod-Abaúj-Zemplénben. Készült-e arról összesítés, hogy mekkora volt a kár, és mennyi pénzt emésztett föl a helyreállítás?

Kövér László: - Biztos, hogy van összesítés, de én ebből nem készültem, elnézést kérek ezért. A lényeg azonban szerintem nem az összegen van – ami egyébként horribilis –, hanem ennél fontosabb az a lelkiség, ami amögött a támogatás mögött volt, melyet részben az állam adott az adófizetők pénzéből, részben maguk az emberek, vállalkozók, közösségek, önkormányzatok adtak a rászorultaknak. Mert ez az összefogás azt fejezte ki, hogy az emberekben van közösségtudat, van tartás, és nem azért segítenek másoknak, mert azt remélik, hogy ha egyszer ők bajba kerülnek, akkor rajtuk is segítenek, hanem azért, mert ezt tartják természetesnek.

- Van-e még valamilyen feladata a kormánynak, az államnak az árvíz okozta bajok megoldásában?

Kövér László: - A jövőre való felkészülést emelném ki. Meg kell próbálni számbavenni, leltározni azokat a teendőket, melyek ahhoz kellenek, hogy ne következzenek be hasonló katasztrófák. Már állnak az új házak Kolontáron, Devecseren, megépültek az új közparkok és játszóterek, itt, Felsőzsolcán pedig átadtuk a felújított tornatermet, de most már azzal kell foglalkoznia a kormánynak, a politikának, hogy hogyan lehet visszaadni az egzisztenciájukat azoknak az embereknek, akiknek tönkrement a gazdasága, vagy elveszítették a munkájukat valamely katasztrófa miatt.

- Nem a katasztrófákhoz, de a vidékhez kapcsolódik nemrég tett kijelentése, miszerint beindítanák a vidék gazdaságát. Milyen konkrét terveik vannak ezzel kapcsolatban?

Kövér László: - Az államnak sajnálatos módon a világgazdasági válságból fakadóan is folyamatosan szűkülnek a lehetőségei, hiszen gazdaságfejlesztési programokat is csak közpénzből lehet elindítani. Tehát, ahol egy kicsivel több képződik, onnan el kell venni, és a pénzt átcsoportosítani oda, ahol kisebbek a lehetőségek. Az Új Széchenyi Terv egyébként ilyen típusú gazdaságpolitikai megoldás. Az adóterhek mérséklése szintén arról szól, hogy minél kisebb súly nehezedjék azokra a vállalkozásokra, melyek munkahelyet adnak és adót termelnek. A bürokrácia és a korrupció letörése is ebbe a körbe tartozik, de igazból most abban a periódusban vagyunk, hogy csak a takarékossággal, az ésszerű gazdálkodással tudunk pluszforrásokat előteremteni. Ahogy látszik, a világgazdasági növekedés megtorpant, Európa gazdasági növekedése is stagnál, és miután a magyar gazdaság exportorientált, sok függ attól, hogy mit tudunk a külföldi piacokon eladni.

- Nemrégen járt Finnországban, ott is gazdasági kapcsolatokat próbált meg ápolni vagy építeni?

Kövér László: - Látogatásom során kiderült, hogy Finnországban is gazdasági nehézségekkel küzdenek. A Nokia, amelyik Magyarországon nagy befektetőnek számít, kénytelen leépíteni egyes összeszerelő üzemeit. Hálistennek az a döntés született, hogy nem Magyarországon, hanem Romániában zárnak be üzemet. Ezzel nem a román munkavállalók kárának örülök persze, nehogy valaki félreértse, hanem annak örülök, hogy ez nem velünk történt meg, hiszen van nekünk bajunk ezen kívül is. A finn vállalatok egyébként komoly munkahelyteremtő tevékenységet folytattak az elmúlt időszakban Magyarországon, több mint 15 ezer embernek adnak munkát.

- Amikor jelentkezik egy befektető, igyekeznek az ország kevésbé fejlett részére irányítani, ezzel segítve például Északkelet-Magyarország gazdasági fellendülését?

Kövér László: - Tudnék olyan példát mondani, ahol a befektetőnek az elsődleges célpontja a Dunántúl volt, talán még tettek is a politikusok az adott megyében annak érdekében, hogy ezt a befektetőt Magyarországra csábítsák, de aztán végül mégis Északkelet-Magyarországon köt majd ki ez a cég.

- Konkrétan melyik cégről van szó?

Kövér László: - Ezt most hadd ne áruljam el! Az biztos, végül politikai ráhatásra döntöttek úgy, hogy mégis az országnak ezen a részén fektetnek be, ahol az infrastrukturális lehetőségek nem rosszabbak, mint a Dunántúlon, viszont a munkahelyek ínsége nagyobb.

- Mivel folytatják a parlamentben az őszi ülésszakot?

Kövér László: - Mindenekelőtt a költségvetést kell kiemelni, hiszen a költségvetés az, ami meghatározza az ország életét egy esztendőre. Úgy a gazdasági mozgásteret, mint az adókból, közpénzekből finanszírozott ágazatokat. De az alaptörvény elfogadásából fakadóan is lesznek olyan teendőink, amelyeket határidőre el kell végeznünk, mert január 1-jével életbe kell léptetnünk. Például az alkotmánybíróságról szóló törvényt vagy a bírósági szervezetrendszer reformját célzó törvényt. A kormány 63 pontban állapította meg a maga törvényalkotási programtervét, de én úgy látom, hogy ez a terv túlságosan ambíciózusra sikerült.

ÉM-HE