Már kapunak is csak rom...

Miskolc - A szándék megvan, ám a pénz ugyancsak hiányzik a Bükk Keleti Kapuja felújításához.Jelenleg senki sem tartja magát felelősnek azért, mert a Miskolc határában, a Bükk-hegység lábánál található Herman Ottó Emlékpark, vagy ahogy hangzatosabban emlegették: a Bükk Kapuja gyakorlatilag az enyészeté. A kaput formáló faépület ma már csak rom, a park – finoman szólva – elhanyagolt, gazos, az azt övező kerítés megtépázott. Igazi gazdája a területnek – mint kiderült – jelenleg nincs. A papíron ma is vagyonkezelőjének számító Bükki Nemzeti Park évekkel ezelőtt lemondott róla, karbantartásáról nem gondoskodik. 

A területet – ugyancsak papíron – átvevő Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata pedig – a Magyar Nemzeti vagyonkezelő Zrt.-vel fennálló elszámolási problémái miatt – gyakorlatilag még nem birtokos. Arról nem is beszélve, hogy a városnak saját pénze nincs, hogy nekilásson a felújításnak, vagy egy vadonatúj funkciót adjon a területnek. Pályázatban gondolkodnak. Lengyel Katalin, a Miskolci Városfejlesztési Kft. ügyvezető igazgatója lapunk kérdésére elmondta, hogy ismerik a Herman Ottó Emlékpark problémáját és foglalkoznak is vele.

Lesz még kapu a „Bükk Kapujából”?

 A Bükki Nemzeti Park lemondott róla, Miskolc városa még csak „kóstolgatja”. Herman Ottó Emlékpark, Bükk Keleti kapuja. Ezeken a neveken szokták emlegetni azt a – ne kerteljünk – romhalmazt, ami Miskolc határában, a Bükk tőszomszédságában árválkodik. Az árválkodást vehetjük a szó szoros értelmében, hiszen az 1984-ben társadalmi munkában épült emlékparknak (ahogy a faépület falán lévő tábla is tanúsítja – a szerk.) ma nincs olyan gazdája, akinek – jóindulatúan vett szándékán túl – pénze lenne az objektum karbantartására – neadjisten – üzemeltetésére. A park múltját, sorsát, jövőjét firtató írásbeli kérdésünkre a tulajdonképpeni vagyonkezelő Bükki Nemzeti Park igazgatója, Duska József ugyancsak írásban válaszolt.

Megépítették, aztán bezárták

Mint megtudtuk, a park helyén – egy 1979-es építési terv szerint – a nemzeti park igazgatóságának központja épült volna meg, ám ez nem valósult meg (A Bükki Nemzeti Park igazgatósága ma Egerben található – a szerk.). A telket 1983-ban kapták meg és egy évvel később vették át üzemeltetésre a már említett, társadalmi munkában megépült kaput formáló épületet és a parkot, amely a térség flóráját és faunáját lett volna hivatott bemutatni emléket állítva Herman Ottónak.

„A megépült létesítmény gazdaságos üzemeltetése – a csekély látogatói létszám miatt – nem volt biztosítható, és az is kiderült, hogy a tervezett bemutatási funkcióra az épület nem alkalmas – fogalmazott Duska József. – Éppen ezért folyamatosan kerestük a lehetőségeket az üzemeltetetési feladatok megosztására.” Nem nagy sikerrel – teszzük hozzá mi. Az építmény állaga a karbantartatlanság miatt végig romlott és 2004-ben jutott el oda, hogy a tetőszerkezet javítása „már nem volt építészetileg javasolható”. A balesetveszély megelőzése érdekében két évvel később visszabontották a legsérültebb elemeket. Így már nem nyújtott valami esztétikus látványt az egykori Bükk Kapuja. Úgy tudjuk, építészetileg védett épületről van szó, ezért lényegében csak eredetil állapotában lehetne újjáépíteni azt.

„Az életveszélyessé nyilvánítással egyidejűleg intézkedtünk a park bezárásáról, mert évente csak néhány rendezvénynek adott helyszínt... – mondta el az igazgató. És ekkor döntöttek arról is, az egész területet átadják Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának. Az erről szóló megállapodást 2009. június 4-én írták alá, de a gyakorlati tulajdonbavétel a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. és Miskolc között fenálló elszámolási problémák miatt nem történt meg, azaz még ma is a Bükki Nemzeti Park a terület vagyonkezelője.

Kezdő lépéseket tettek

A miskolci önkormányzatnál megtudtuk, hogy a téma felelőse a Miskolci Városfejlesztési Kft. A társaság ügyvezető igazgatója, Lengyel Katalin érdeklődésünkre elmonda, hogy a Diósgyőr-Lillafüred kiemelt turisztikai attrakció első fordulós pályázatának része volt a Herman Ottó Emlékpark felújítása. „A szükséges engedélyes terveket a város el is készítette. A projektfejlesztés folyamatában ez az elem kikerült a tervek közül, egyrészt a tulajdonjog már ismert megoldatlan kérdései miatt, másrészt a funkciók kidolgozatlansága miatt” – magyarázta az ügyvezető. 

Megtudtuk, ennek ellenére a város tervezi egy új turisztikai attrakció projekt kidolgozását a területen, a diósgyőri vár környékének további fejlesztésén túl a Csanyik fejlesztése is idetartozik. Ennek a része lehet a Herman Ottó Emlékpark sorsánask rendezése is. „Felvettük a kapcsolatot a Szeleta Kultúráért Egyesülettel, akinek kész tervei vannak egy látogatóközpont kialakítására Nem messze a Herman Ottó Emlékpark helyszínétől. A két fejlesztés külön-külön nem tud megvalósulni, felesleges is, ezért a két projekt összedolgozását határoztuk el – jelentette ki Lengyel Katalin. – A kezdő lépéseket megtettük...”  

Szaniszló Bálint