Sütivel az iszapkárosultakért Sárospatakon

A Sárospataki Református Kollégium Gimnáziumának vallásterme előtt hatodik napja kicsit másképp lehet közlekedni. A szünetekben a folyosó felét padok foglalják el, a padokon sütemények. Az egyik oldalon a sütő-eladók, a másikon a vásárlók. Alku nincs, egy szelet süti egy százas. A bevétel a Dunántúlra megy, az iszapkárosultaknak.

– Az iskola többféleképpen igyekszik segíteni a vörösiszap károsultjain – mondja Szatmáriné Tóth-PálIldikó, a gimnázium igazgatója. – A legszívmelengetőbb azonban ez a kezdeményezés. Ezt senki nem sugallta a diákoknak, ez a saját ötletük, kezdeményezésük volt. Két héten keresztül árulják a saját maguk, vagy a szülők, nagyszülők által készített süteményeket. A kezdeményezés a családtagokat és a tanári kart is megmozgatta, hiszen már mi is hoztunk be egy-egy tál süteményt. Egyelőre sütemény a nap végére még nem maradt. Az első héten a bevétel meghaladta a százezer forintot, remélem, ezen a héten is legalább ennyi összegyűlik.

– Azért találtuk ki az akciót, mert meglepett, hogy bár hétfőn történt a természeti katasztrófa, volt olyan diáktársunk, aki szerdán még nem hallott róla – mondja Peres Ádám, a diákönkormányzat vezetője, a süteményvásár kitalálója. – Szerdán elhatároztuk a vásárt, péntekre már leosztottuk a feladatokat, hétfőn a mi osztályunk elkezdte az árusítást. Ahogy beindultunk, folyamatosan kezdtek jelentkezni az osztályok. Ma (október 25-én) éppen a 9/a van a soron.

A kilencedikesek „szakállkával” és cumival felfegyverkezve árusítanak. Ez nem a jótékonysági vásár miatti egyenruha. Ők a pecurok, és az avatásig minden pecur ,,köteles” ezeket a megkülönböztető eszközöket hordani. Nincs kertelés, mindenki bevallja, ha anya, vagy nagymama csinálta a süteményt. Kicsit akadozó a beszélgetés, ugyanis a vásárlók türelmetlenek, a szünet rövid, de azért egy röpke fél percben egyikük elárulja, az ő „Duna hullám” fantázianévre hallgató sütije saját készítés. Kétféle piskótatésztából álló csokimázas meggyes süteményről van szó, de már fotózni is alig van idő, olyan tempóban kezd fogyni az édesség.

– Nagyon bízunk benne, hogy a megfelelő helyre fog jutni, amit gyűjtünk a hét végéig – teszi még hozzá Peres Ádám.

-BG-