Ki és mit építhet Felsőzsolcán?

Két feljelentés is született, aminek nyomán a rendőrségnek kell választ adnia azokra a kérdésekre, hogy kinek a mulasztása miatt került Felsőzsolca  árvízi veszélyhelyzetbe, s hibázott-e valaki a védekezés során – ám a lakosság érintett részében az árvíz utáni helyreállítások kapcsán is felmerültek kérdések, melyekre Fehér Attilától, Felsőzsolcapolgármesterétől vártunk válaszokat.

Először is elterjedt a városban, hogy egy közelmúltban megtartott gyűlésen a polgármester azt mondta, csak az önkormányzat által megjelölt két – egyébként dunántúli – cég valamelyikével kell felépíttetniük új otthonaikat azoknak, akik házát az árvíz összedöntötte. Fehér Attila elmondta: ennek nincs valóságalapja, egy hat vállalkozásból álló konzorcium adta a legjobb árajánlatot az öszszedőlt házak újjáépítésére, vállalásuk szerint négyzetméterenként bruttó 140 ezer forintból határidőre fel tudják építeni a házakat. A polgármester hozzátette: bárki beszállhat az építkezésbe, aki „csatlakozik a konzorciumhoz”, vagyis vállalja a munkát ugyanazokkal a feltételekkel, ugyanazon az áron – ehhez az önkormányzat szerződésmintát is tud biztosítani.

Felvetettük: a hagyományos technológiával készült házak lassan épülnek – a betonnak kötnie, az alapozásnak ülepednie kell, a falaknak meg kell száradniuk, mielőtt felkerül rájuk a betonkoszorú, majd a tetőszerkezet. Ez időigényes, így lehet, hogy csak száraz technológiával készült „gyorsházak” megvalósítására futná az október 31-ig hátra lévő időből, amit viszont sokan amiatt is aggályosnak tartanak, mert Felsőzsolca felől a viharfelhők még nem tűntek el végérvényesen – az ár levonult ugyan, de nincs arra garancia, hogy nem jön egy következő, ami viszont könnyűszerrel hátára venné a könnyűszerkezetes házakat. Fehér Attila szerint a határidők nem indokolják a száraz technológia alkalmazását, példaként olyan házakat említett, amelyeket néhány héttel ezelőtt kezdtek el építeni, és már tető alatt vannak.

Felmerült még: tiltja-e bármi is, hogy a zsolcaiak kalákában kezdjék el építeni a házaikat? Fehér Attilától úgy tudjuk, szigorú elszámolás mellett erre is van lehetőség, a kérdésben a jegyző tud segítséget nyújtani.

A helyiek egy része azzal sem tud megbarátkozni, hogy az elveszített 90-100 négyzetméteres házaik helyett az állami támogatásból 38-44 négyzetméteres házakat építenek nekik. A polgármester elmondása szerint a kormány nem teljes kártalanítást vállalt, hanem az alapvető lakhatási jogok biztosítását, azt pedig jogszabály írja elő, hogy egy személynek mekkora alapterület „jár” – éppen ezért ebben a kérdésben meg van kötve az önkormányzat keze. Felmerült, hogy saját forrásból kiegészíthetik a keretet az ingatlantulajdonosok, de ezt Fehér Attila nem javasolja, véleménye szerint előfordulhat, hogy a saját forrást felmutatók kevesebb állami támogatást kapnak, a polgármester ezért azt tanácsolja, hogy a bővítési munkákat hagyják későbbre az építkezők.

ÉM-SZP

Búcsúzóul a polgármester még hozzátette: ne feledjük el, hogy tőkeerős cégnek kell lennie annak, amelyik az újjáépítésben részt akar venni, mert részben utófinanszírozott projektekről van szó, a kivitelezőknek tehát meg kell előlegezniük az építkezés kezdő költségeit, mert az első utalások előreláthatólag az építkezés félidejénél érkeznek majd meg.