Hol születik a magyar irodalom?

A Tokaji Írótábor célkitűzése sikerült, mondta lapunknak – Mezey Katalin, az írótábor kuratóriumi elnöke. – Közel 90 határon túli magyar írót, irodalmárt láttunk vendégül, 40-en közülük a programok előadói voltak. És nem csak a szomszédos országok írói-költői fogadták el a meghívásunkat, hanem a nyugati szórványban élők is. Sikerült tehát felhívnunk a figyelmet arra, hogy a magyar irodalom nem csupán Magyarországon születik, hanem a határainkon túl is kiváló teljesítményekre kell figyelnünk. Szőcs Géza, kulturális államtitkár, aki a tábort zárta, maga is Erdélyben született, ott írt és szerkesztett. Célunk volt az is, hogy a határon túli értékeinkről ne csupán az irodalmi berkekben ismert emberek tudjanak, hanem mindenki, aki érdeklődik a kultúra iránt. Fontos lenne, hogy ezen célok a z oktatásba is beépüljenek. A diákok hallanak ugyan Tamási Áron, Kányádi Sándor, Sütő András műveiről, de nem biztos, hogy tudják: ők nem Magyarországon éltek, élnek, de magyarul alkottak, alkotnak, hangsúlyozta Mezey Katalin.

Nemzetépítő erő

– Nem volt előzmények nélküli az idei írótábori találkozás – fogalmazott Serfőző Simon miskolci író, költő, könyvkiadó. – Mezey Katalin már évek óta foglalkozik a határon túli magyar irodalommal, az ottani magyar közösségek sorsával. Az írótábor most alkalmat adott arra, hogy a határon túli írók, irodalmárok számba vehették és képet kaphattak az ottani irodalom helyzetéről. Egyik legfőbb kérdésként jelent meg: hogyan válhat az irodalom nemzetépítő erővé. Én a könyvkiadással foglalkozó szekciót vezettem, és ott arra kerestük a választ, hogyan juthatnak el egymáshoz a határon túli írók-költők művei , és hogy ebben milyen szerepet kell vállalnia az államnak. Mert a vállalkozók kezébe adott könyvkiadás biztos, hogy ezt a problémát nem fogja megoldani – jegyezte meg Serfőző Simon.