Vizsgálat indulhat a cigándi víztározó ügyében

A honatya - akinek a választókörzetében áll a létesítmény - azt mondja: a törvényben elfogadottnál kevesebb pénzt költött a korábbi kormány az építkezésre, emiatt olyan beruházások maradtak el, amelyek nélkül a tározó rendkívül sok kárt okoz a helyi gazdálkodóknak.

Magyarország egyik legnagyobb árvízvédelmi létesítménye, csaknem 25 négyzetkilométeren 94 millió köbméter víz befogadására képes, ami 25 centiméterrel csökkenti a tiszai árhullámok szintjét. A beruházás 16 és fél milliárd forintba került, fele részben hazai, fele részben uniós forrásokból valósult meg, 2008 őszén adták át. Csakhogy a helybéli termelők arra panaszkodnak, hogy azóta gyakran aszály idején is belvíz van a tározón belüli területeken. Németh Károly Cigándpolgármestere úgy véli: a töltésrendszer elvágta a csapadék- és belvizek természetes lefolyásának útját, azért áll a víz több száz-, néha ezer hektáron. A gazdák kára már tízmillió forintokban mérhető.

Hörcsik Richárd a térség országgyűlési képviselője a Független Hírügynökséggel azt közölte: őt is a gazdák keresték meg. Információi szerint a jogszabályban rögzítettnél több milliárd forinttal kevesebbet költött az előző kormány az árapasztó tározó megépítésére. Emiatt elmaradt például a tájgazdálkodási infrastruktúra kiépítése, ami eredetileg része lett volna a beruházásnak. Így gondoskodtak volna a víz elvezetéséről a tározó területéről. Éppen ezért véleménye szerint fel kell állítani egy bizottságot, amely letisztázza: milyen beruházások maradtak el, mennyi pénzt fordítottak az árvízi létesítmény felépítésére és az elmaradt beruházásokra szánt pénzt mire fordították.

- Független Hírügynökség -