Vendégjegyzet: A víz volt az úr

Megmutatta haragos voltát. Valószínűleg nagyon felbőszítették június elején a hegyekből és egekből rázúduló esőcseppek, mert úgy döntött, nem ad otthont nekik, s kiveti őket a medréből. Először csak a helyi erők vették fel a harcot ellene, akik sikeresen fogták meg a 478 centiméteres áradatot. Majd a lassú apadás engedett egy kis pihenőt, hogy a másnap hajnalban megkezdődő emberfeletti küzdelemhez legyen elég erő. Hajnali egy órától folyamatosan érkeztek a rendőri és katonai alakulatok, valamint a szomszédos Abaújvár és Gönc település önkéntesei is. A víz mellett növelte a riadalmat, de egyben megnyugvást is jelentett ez a nagy erejű készültség. A munkának meglett az eredménye. Néha ugyan csak egy zsáknyi előnye volt a gátnak a hömpölygő folyóval szemben, mégis sikerült megfogni Hidasnémetiben a Hernád mindenidők legnagyobb mértékű áradását, mely 503 centiméternél tetőzött.

Bár úgy tűnt, most Hidasnémetiben is a víz lesz az úr, mivel az áradó Hernád mellett a belvíz is megtépázta a házakat és a lakók türelmét, azért sikerült legyűrni az akadályokat. Az égiek áldásának és sok száz ember megfeszített munkájának köszönhetően „csak” három család került veszélybe és szorult kiköltöztetésre. A legnehezebb órákban összefogott kicsi és nagy, asszony és férfi. Zsákoltak, gátat építettek, gondoskodtak az idegenből éhesen megérkezett segítők ellátásáról. Többen sütöttek és innivalóval kínálták a gátépítő rendőröket és katonákat. Segített a nap is, mely melegen, vizeket szárítva mosolygott le reánk. És segíttettek a segélycsomagok is! Érkezett természetbeni támogatás a közeli Göncről, Hollóházáról, Kassáról, valamint Tiszafüredről is. Az adományokból jutott a kiköltöztetett családoknak, a gátakon már egy hete dolgozóknak, az ár- és belvízzel otthonukban küzdőknek, és megkönnyítették a messze földről érkezők vendéglátását is. Köszönjük!

Szerencsére nem volt tőlünk hangos a média. Itt nem dőltek össze kártyavárként házak. Itt nem volt sokkoló szenzáció. Ehelyett volt emberség, összefogás, sikeres védekezés és nagy öröm. Nagy öröm, hogy a májusi áradás óta még ki nem száradt gátat sikerült úgy megemelni, hogy megvédje a falut. Nagy öröm, hogy nem volt gátszakadás. Nagy öröm, hogy a tűzoltók és a lakosság segítségével a belvizes utcákban az óriási anyagi károk mellett nem történt tragédia.

Egy a gáton dolgozó helyi férfi mondta: „Együtt volt a falu!”. A víz visszavonulásával sok – sok feladat vár ránk: takarítás, fertőtlenítés és megerősödés lelkiekben, árvízi és belvízi védekezésben. Jöhet még víz az égi és földi csatornákból, a hegyekből, de ha kell, mi felkészülten állunk elébe, hogy megbirkózhassunk vele úgy, mint most.

Ureczky Klára Tünde

Szerzőnk a hidasnémeti Művelődési Ház és Könyvtár vezetője