2010.06.03. 11:45
Százezret kap, mert szegregálták
<p>Miskolc - Kártérítés jár öt miskolci roma tanulónak szegregáció miatt, döntött a Legfelsőbb Bíróság.</p>
100-100 ezer forint kártérítést és visszamenőleg kamatokat ítélt meg a Legfelsőbb Bíróság öt miskolci roma diáknak, jelezte lapunknak Mohácsi Erzsébet, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány elnöke szerdán.
Az ügy 2004-re nyúlik vissza. Ekkor perelte be az alapítvány először a miskolci önkormányzatot, arra hivatkozva, hogy több intézményben is szegregáltan, azaz külön nevelik a roma és nem roma diákokat. (A pert akkor elvesztették, a részletekről keretes írásunkban olvashatnak.)
Félmilliós igény
A debreceni ítélőtábla már jogerős ítéletében – az alapítvány szerint – a bíróság megállapította a szegregáció tényét, ez volt az alapja annak a kártérítési keresetnek, amelyet öt roma tanuló nevében 2007-ben nyújtottak be a bíróságra. A felperes diákok fél-félmillió forint kártérítést kértek azért, mert álláspontjuk szerint kizárták őket a minőségi oktatásból, így az általuk vágyott középiskolákba nem nyertek felvételt. Ennek következtében ma egyikük sem képes a munkaerőpiacon elhelyezkedni.
A keresetet első fokon a megyei bíróságon tárgyalták, a döntésről lapunk is beszámolt annak idején. Írtuk, „A bíró megállapította: az önkormányzat azzal az intézkedésével, hogy az általa fenntartott Komlóstetői és Fazola Henrik Általános Iskolák igazgatási és gazdasági integrációjakor elmulasztotta beiskolázási körzetük összevonását, megsértette a felperesek egyenlő bánásmódhoz való jogát. Viszont a Fazola Henrik Általános Iskola mint tagiskola oktatási színvonala megfelelő, és a roma gyerekek integrációjával kapcsolatban kiemelkedő. A tagiskola nem szenved hátrányt a székhelyiskolával szemben, sőt a felszereltségben sem marad el attól. Ezért a felperesek keresetét elutasította.”
"Elégedettek vagyunk"
Mohácsi Erzsébet tájékoztatása szerint a Debreceni Ítélőtábla 2009 novemberében bár megállapította, hogy a diákok hátrányos megkülönböztetést szenvedtek, de ő sem látta bizonyítottnak a tényleges károkozást. Ezután az alapítvány a kártérítési igény miatt perelt. Ez a tárgyalás volt szerdán, a Legfelsőbb Bíróság pedig a megkülönböztetés miatt kártérítést ítélt meg a gyerekeknek.
– Elégedettek vagyunk. Jelképes, ami történt, de nem pótolja az elmulasztott éveket – fogalmazott Mohácsi Erzsébet. Mint mondta, az ítélet jelentősége az, hogy korábban soha nem ítéltek meg kártérítést roma gyerekeknek szegregáció miatt. Szerintünk az ítélet után jelezheti kárigényét minden hasonló cipőben járó roma gyerek.
Kormos Vilmos, a miskolci önkormányzat közoktatási főosztályának vezetője az elsőfokú ítélet után azt nyilatkozta lapunknak, hogy a Fazola Henrik Általános Iskolában (tavaly) 11 éve működő felzárkóztató program elindításakor ott voltak azok az emberek is, akik az utóbbi években a szegregációs pereket kezdeményezik. Szerinte le kellene ülni és megbeszélni a problémákat, nem pedig a bíróság elé vinni azokat.
A jelenlegi ítélet után szerdán nem sikerült elérnünk.
ÉM-HM
Kártérítés jár öt roma tanulónak
Az első per, és a vélemények |
2005-ös döntésében a megyei bíróság elsőfokon elutasította a felperes alapítvány keresetét, a debreceni ítélőtábla másodfokon hasonlóképp döntött. Csak az indokláson módosított némiképp: ebben leszögezte, hogy a miskolci önkormányzat megsértette a roma tanulók egyenlő bánásmódhoz való jogát, amikor 2004 júliusában igazgatásilag és gazdaságilag öszevont intézményeket, ám a beiskolázási körzetek tekintetében ezzel több mint egy éven át késlekedett. A döntést másképp magyarázta az alapítvány is, az önkormányzat is. Az alapítvány az indoklás módosításába kapaszkodott, és győzelemként könyvelte el az ítéletet. Az alapítvány képviselője akkor azt állította különböző szolgáltatásokban részesültek romák és nem romák, a miskolci iskolákban. Például az egyik perelt iskola, a selyemréti angol-magyar két tannyelvű iskolapáros. Az anyaiskolában két tannyelvű oktatás folyik, a tagiskolában nem is tanítanak angolt. Óriási különbség mutatkozik a tanárok képesítésében, a szakkörök, a számítógépparkok minőségében, a technikai felszereltségében. Kormos Vilmos, a művelődési és közoktatási osztály főosztályvezetője szerint a legrosszabbul az esett neki, hogy az alapítvány szerint az iskolák tanárainak képesítése nem felel meg a követelményeknek. – Olyan tanáraink vannak – fogalmazott Kormos Vilmos – akik országos hírű szakemberek, akik évtizedek óta mutatnak fel eredményeket az iskolákban. |
