"Szegények bankja" lesz a kiút?

Itt-ott hallani, olvasni a Kiút Programról, vagy elterjedtebb nevén magyarországi „szegények bankja” lehetőségről, ám minket kifejezetten az érdekelt, megyénkben is elérhető lehetőségről van-e szó, s ha igen, itt hol tartanak a szervezésben. Mint a Kiútprogram Közhasznú Nonprofit Zrt. egyik alapítójától, Polgár Andrástól megtudtuk: a programmal egyelőre kifejezetten Borsod-Abaúj-Zemplén megyét célozták meg, minthogy szándékosan olyan helységeket kerestek, ahol a mélyszegénységben élő, halmozottan hátrányos helyzetben élők, – alapvetően romák – jelentős arányban vannak jelen.

Egyelőre 18 terepmunkásunk párban dolgozva jelenik meg a kiválasztott településrészeken, hogy ismertessék a Kiút Programot, annak feltételeit, gondolkodásra serkentsék az embereket: milyen önálló vállalkozás indításához szeretnének támogatást kapni. A terepmunkások segítséget nyújtanak az üzleti tervek elkészítéséhez, a vállalkozói engedélyek kiváltásához. Sok esetben nehezíti a vállalkozás megállapítását, hogy kizáró ok a köz-, illetve a banki tartozás.

– Találkoztunk olyan köztartozással is, ami közlekedési szabálysértésből keletkezett: a rendőr nem találta kellően barázdáltnak a bicikli gumiját – hozott fel egy mondhatni nevetséges okot Polgár András. Az efféle akadályok elhárítását igyekszünk saját költségvetésünkből rendezni. Ezen nem múlhat a sikere, ha valaki hajlandó leválni a segélyezési rendszerről, mert érez magában annyi késztetést, hogy ehelyett önfoglalkoztatóként saját vállalkozásba kezdjen.

Egy másik, túlzott elvárást az esetek döntő részében előírt OKJ-s vizsga jelent, amit a 8 általános elvégzéséhez kötnek.

– Egyenesen mulatságosnak tartom, hogy 200 órás képzést írjanak elő ahhoz, hogy valaki bálás ruhákat adjon, vegyen. Ez inkább a képzéssel foglalkozók érdekében születhetett, szeretnénk elérni, hogy e téren értelmesebb szabályozást vezessenek be – jelentette ki az üzletember.

A 4-6 fős önszerveződő csoportok továbbra is számíthatnak a mentorokra, akik folyamatosan figyelemmel kísérik a vállalkozások működését, hogy az ügyletek jó úton haladnak-e, a hiteleket időben törlesztik-e. Alapvetően azonban a visszafizetés tekintetében a tagokra a csoport jelent egyfajta nyomást. A csoport tagjai ugyanis nem egyszerre, hanem csak egymást követően juthatnak hozzá saját kölcsönükhöz, és csak olyan üzleti ötlet ellenében, amit mind az öten életrevalónak ítélnek és elfogadnak. Közösen döntik el azt is, ki legyen az első két kölcsönfelvevő, és a harmadik, negyedik tag csak akkor veheti fel a saját kölcsönét, ha az első kettő már elkezdte a törlesztést, ami a kölcsönfelvétel után egy héttel meg kell hogy történjen.

– Úgy gondoljuk, s külföldi példák is azt igazolják, ez a rendszer erősíti a közösség összetartozását, s az önfegyelmet is – véli Polgár András.

Az üzletember hangsúlyozta: nem maga a program nyújt hitelt, hanem a Raiffeisen Bank, amely társadalmi szerepvállalás keretében, nem pedig kereskedelmi bankként vállalja a technikai lebonyolító szerepet, s vállalta a felmerülő pénzügyi kockázatot.

S hogy mi a siker kritériuma? Erre is választ kaptunk:

– A hitelfelvevők legalább 70 százaléka fizesse vissza az első hitelt, legalább a 80 százalékuk vegyen fel még egy hitelt, és azt legalább 85 százalék fizesse vissza. Csak mindhárom teljesülése esetén mondhatjuk, hogy működik a program. Más oldalról pedig, a kísérleti program sikerének az lesz a mércéje: jobban élnek-e, akik éltek a lehetőséggel, mint akik nem.

Polgár Andrástól arról is érdeklődtünk: jelentkezhet-e valaki magától is a programba. A leghatározottabb „nem” volt a válasz. Sőt, mint kiderült, a sajtónyilvánosságnak sem igen örülnek még.

– Véletlenül sem szeretnénk azt az illúziót kelteni, hogy bárki, aki kellőképp szegények érzi magát, s vállalkozói ötlete van, az rajtunk keresztül banki kölcsönhöz juthat. Lényeges, hogy egy kísérletről van szó, amelyben eredményt szeretnék elérni. Ezért mi szeretnénk a mentori hálózatunkon keresztül megválasztani azt a lakóközösséget, ahol a szerintünk elvárható legjobb eredményt tudjuk produkálni.

A mikrohitelekre a Raiffeisen Bank – társadalmi felelősségvállalási programja keretében – 400 millió forintot különített el.

További 400-500 millió forinttal gazdálkodhat a program teljes ideje alatt a programot működtető Zrt. Ebből kifejezett költségvetési pénz mindössze 135 millió forint a két és fél évre. Ezt az összeget a Szociális és Munkaügyi Minisztérium adta, kifejezetten a Start-kártya TB-befizetési felmentvényének hiányára apellálva, azaz, mivel az önfoglalkoztatók nem jogosultak erre a kedvezményre, az állam kisegíti őket annyival, amennyit azután az államkaszába TB- járulékként be is kell fizetni (egyik zsebből a másikba). A maradék pénz jut működésre (a Kiút Program terepmunkás-hálózatának működtetése), illetve oktatásra, képzésre.

További 1,2 millió eurós uniós pályázati pénzt is elnyertek, amely azt a célt szolgálja, hogy a program, sikere esetén, mintaértékűként széles körben ismertté és követhetővé váljon.

A programról bővebben: www.kiutprogram.hu

ÉM/SZK

<hr />]]>