Helyi közélet

2010.06.29. 20:39

„Tönkrement az a kis szegénységünk”

<p>Portálunkhoz fordultak, látogatóinktól remélnek megértést és segítséget. Otthonaikat feldúlta a közelmúltbeli áradás.</p>

Boldva. „Még a miénk, hagyján, de ha átmennek a lányomékhoz, ahogy az ő házuk kinéz, benne a három kisgyerekkel, biztos, hogy elsírják magukat – mondta a telefonba a boldvai asszony. – „Én is csak sírni tudtam, segíteni nem. Ezért fordultam az Északhoz.”
A boldvai, ártéri romatelepen az Ördög-patakhoz legközelebb eső házból kijön egy fiatalasszony, Lázi Erika.
– Három éve építkeztünk fel, de hiába kértük a polgármestert, hogy nekünk is csináljanak átjárót az árok fölé, s építsenek ide is betongyűrűt, amin lefolyhat a víz, egyedül nálunk hiányzik – tessékel be a portára. – Tudtuk persze, hogy áradáskor a miénk lesz az első, amit elönt a víz, de ekkorára nem számítottunk. Máshol pedig nem volt beépíthető telek a faluban. Ezért is 97 ezer forintot fizettünk annak idején.

Otthonosság, nyomokban

A házban egy barátságos otthon romjai. A látvány valóban siralmas. A közfal elvált a födémtől, s megrepedt, akárcsak a hozzáépített kémény.
– A statikus részben lakhatónak nyilvánította, azt mondta, a kisszoba biztonságos, a közfalat és a kéményt pedig el kell bontani, s újat építeni. Azt mondták, kártérítést csak utólag kapunk, a felújítás arányában. De miből lássunk hozzá? Egyelőre aludni se nagyon van hol.
A kisszobában két összecsukható katonai kempingágy. Egy egy- és egy kétszemélyes. Vannak rá öten: anya, apa, és a három gyerek: 3, 6 és 8 évesek.
– Tönkrement az a kis szegénységünk is –  sóhajt a fiatalasszony.

Ágybetét, ágynemű

Az Északhoz forduló Lázi Ottóné nincs otthon: mint szociális gondozó, kötelező továbbképzésen vesz részt Debrecenben. Férje, Erika édesapja azonban már várt bennünket. Ők szemközt laknak a lányukkal, egy jóval nagyobb házban. Az egész házat ellepő penész- és dohszag, a vízfoltos falak és az elázott bútorok ellenére is elcsodálkozunk, milyen odaadással felépített fészek vált az ár martalékává:
– Ahogy a gyerekek kirepültek, azt gondoltuk a feleségemmel, eljött az ideje, hogy igazi otthonná tegyük ezt a 80-ban épült házat. Négy éve dolgozom rajta, szívvel-lélekkel. Tavaly megszűnt a munkahelyem, hát időm és energiám is volt a csinosításra. Többször is öntött már bennünket el a víz, de ilyen kárt nem okozott. A szőnyegeket mind ki kellett dobni, a laminált padlót mind felszedtük, a kazán be sem indul, a bútorok jó része gallyra ment. Nekünk nem megoldás a katonai ágy, mert a csigolyám szét van csúszva, nem tudnám használni. A matracunkat viszont hiába fertőtlenítettük, mégis büdös, pedig ha nem esik, nappalra kitesszük levegőzni. A biztosító velünk nem volt hajlandó szerződést kötni, hát nem tudjuk, mi lesz. Ráadásul a kárfelmérő hozzánk már nem jutott el, az egész telepet felmérte, de az Akácfa és a Vörösmarty utcát kihagyta. A másik lányomék is a faluban laknak, az ő házuk totálkáros lett. Ők kapnak annyit, hogy abból egy új házat vehetnek. Még ők jártak a legjobban...

Sokkal több az igény

– Bizonyára látták, hogy nem csak ez a két család lett árvízkárosult, hanem az egész romatelep: 120 lakásban 700 ember – reagált megkeresésünkre Csabai Gyula polgármester. – Ennyi ágyat, takarót pedig nem tudunk biztosítani. Ráadásul az első áradáskor kapott félszáz ágyat is elvitte a második áradás. A kárfelmérőket nem mi irányítjuk, valószínűleg nem fért minden boldvai ház az aznapi ütemtervükbe, nyilván abba a két utcába is eljutnak, később. Azonban a bontással és helyreállítással nem kell addig várni, ezt többször is elmondtuk az érintetteknek.

Nyugodtan leverhetik a vakolatot, hogy száradjon a fal, s a szabálytalanul, azaz alap nélkül épült közfalat is lebonthatják, az a kárbecslést nem befolyásolja. Megmondtam, hogy a kikerülő építőanyagot, tönkrement bútort hordják egy halomba, s tárolják az udvaron, annak alapján a szakemberek fel tudják becsülni a kárt. Ami pedig az esőcsatornát és az a fölötti bejárót illeti: tényleg nem intézkedtem, s nem is fogok, mert már nem érdemes költeni rá. A megoldást ugyanis nem az jelenti, hanem egy  árvízvédelmi töltés, egy záportározó, a roma telepen pedig egy burkolt árokrendszer (új kapubejárókkal), ami a belvíz és csapadékvíz elvezetését oldja meg. A beruházás összköltsége 207 975 000 forint, melyből 20 797 000 forint önkormányzati önerő.
A polgármester elmondta: az árvízkárosultak számára még mindig inkább fertőtlenítőszereket, ruhaneműt küldenek adományként, pedig most már inkább bútorokra, elsősorban fekvőhelyekre, ágyneműkre, takarókra volna szükség. Azt is tisztázta azonban, hogy csak a környékbeli adományok szállításában tudnak közreműködni.

-SZK-

Amit kérnek

Amivel Láziáknak segíteni lehetne:
Dupla ágyba való matrac
Ágyneműk
Kéménytégla,
Közfalnak való tégla
Tartós élelmiszer
Cement
Festék
Téli ruhanemű

Elérhetőségük: Lázi Ottóné: 20-950-0743
Lázi Erika és párja, Ruszó Norbert: 30-747-5904
Címük: Boldva, Akácfa u. 16, illetve 17 szám

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában