Nézőpont: A Difó és a királyfi...

És – itt-ott kissé módosult

formában – ki tudja hányadik

alkalommal hangzottak már el ezek a szavak ezen

a tájékon. Ki tudja hányadik

nekidurálkozásnak vagyok mondjuk

én –

újságíróként –

tanúja. Próbálkozásoknak,

amelyek azt célozták, hogy a

diósgyőri kohászat

életben maradjon és továbbra is

munkát, megélhetést

biztosítson – húsz esztendeje

még tízezer – egyre kevesebb

dolgozónak. A társaságok neve,

cégformája, a tulajdonosok kiléte,

nemzeti hovatartozása ma már legfeljebb

csak az ipartörténészek

számára értékes adatok, a

munkahelyüket vesztett ezrek

inkább esztendőről-esztendőre

arra voltak kíváncsiak, mi lesz

velük.

A reményen kívül van még egy

tényező, amely egyfajta

folyamatosságot biztosít a

kohászat vidékén: a

Diósgyőri Foglalkoztatási

Társaság, avagy ismertebb

nevén a Difó (így,

hosszú ó-val). Az első

létszámcsappanások idején

hívták életre a

társaságot, hogy átmeneti

foglalkoztatást biztosítson az

elbocsátottaknak. Tette is a dolgát

– hol jobban, hol rosszabbul –

függően attól, hogy mennyi pénz

csordogált a kasszájába az

éppen aktuális kormánytól.

Volt, hogy nagy volt a csönd

körülötte. Most mégis

„elővették”, hogy ismét

eredeti funkcióját csillogtassa és

átmeneti munkát adjon egészen

pontosan 154 embernek. Ők fogják a

tetszhalál állapotában

lévő diósgyőri

kohászatot ébresztgetni

„csipkerózsika-álmából”,

hogy ha – befektető képében

– megérkezik a királyfi, akkor

tetszetős állapotok fogadják majd.

És én csak reménykedhetek, hogy

mindez nem mese...

- Szaniszló Bálint -

Kapcsolódó cikkek:

• Valami elindult a

kohászatban

diósgyőri kohászat

szándéknyilatkozatot a vevő

tulajdonos?

kiút?

érdeklődő a DAM-vagyonra

eladó a DAM! 

kérnek a kohászok

véleménye