2009.10.07. 13:05
Rokkantosításos ügy: harmadszori nekifutás
<p>Miskolc – Nincs szerencséje az<br /> orvosvesztegetéses és<br /> rokkantosításos ügyként<br /> ismertté vált pert tárgyaló<br /> bírónak, ugyanis a bíró<br /> tanács (ülnökök)<br /> összetételében a kezdés<br /> óta másodszor történt<br /> változás a közelmúltban.</p>
Dr. Czibrik Attila
bírónak pedig éppen ezért
nem maradt más választása, mintsem
valamennyi, az ügyben eddig keletezett iratot, a
vádlottak vallomását és
mást fel kell olvasnia.
Tavaly egyszer már megtörtént
mindez, az akkor nyugdíjkort elérő
ülnök cseréje miatt. Akkor több
tárgyalási nap telt el azzal,
amíg a bíró non-stop
felolvasta az addig keletkezett több ezer oldalnyi
iratot. Azóta azonban újabb
vallomásokat és a
perbeszédeket is papírra
vetették. További, nagyregénynyi
iratanyag keletkezett, sőt már már
az ítélethirdetés közeledett.
Ám megint kezdhette elölről
felolvasási monológját a
bíró.
Nem
szórakozásból
olvas
A tárgyalóteremben ülő hetven
vádlott és
védőik bizony unják
már a hosszú ideje tartó
tárgyalást, amiről nem a
bíróság tehet. A
vádlottak és
védőik nem igazán
bírják a monoton felolvasást,
annál inkább sem, mert már nem
először hallják ugyanazon sorokat. A
közelmúltbeli
tárgyaláson egymás
közötti beszélgetéssel
zavarták meg a tárgyalás
rendjét, amit a bíró nem
hagyott szó nélkül.
Nyomatékosította, hogy akár a
vádlottak, akár a
védők közül zavarja is
meg valaki a több ezer oldalnyi anyag
kényszerű ismertetését,
rendbírsággal sújtja az
illetőt. Végső esetben pedig a
büntetés
elzárássá is
változtatható. Úgy tűnt, hogy
a tárgyalóteremben ülők
valamennyien megértették, hogy a
bíró nem jó
kedvében szórakozik velük, hogy
délutánra elmenjen a hangja...
Előzmények |
A perbe fogott tizenegy orvost,
kilenc nővért
és
közvetítőt,
valamint félszáz
rokkantosított személyt
hivatalos személy által
kötelességszegéssel
és üzletszerűen
elkövetett vesztegetés
bűntettel és más
bűncselekményekkel
vádolta meg a B.-A.-Z. Megyei
Főügyészség.
A hat éve elkezdődött
büntetőeljárás
eredményeként feltárt
cselekményt több száz
oldalas iratban foglalta össze a
vádhatóság. A
perirat szerint kenőpénz
fejében az orvosok nem a
valós állapotnak
megfelelő rokkantsági
százalékot
állapítottak meg a
betegeknél, és ezzel
kárt okoztak az Országos
Egészségbiztosítási
Pénztárnak (OEP).
Személyenként
néhány százezer
forinttól többmilliós
összegig terjed az államot
ért kár.
Ráadásul az
Országos
Orvosszakértő
Intézet néhány
orvosa
kötelességét megszegve
hamisan állapította a
páciens
munkaképességét.
Az ügy másik szála a
Szent Ferenc Kórház
néhány
orvosát és
alkalmazottját érintette,
akik ugyancsak közvetítői
díj fejében
kórházi
zárójelentést
produkáltak a
rokkantosításhoz
úgy, hogy a pácienseknek be
sem kellett feküdniük a
kórházba.
miskolci orvosvesztegetéses
perben
rokkantosítási per: naphosszig
tartó perbeszéd
„vigyázállás” a
borsodi tárgyalóban
tárgyalóteremben
állította" apát és
fiát a bíró
ügy: "darabolt" a
bíró