Okosan kell használni a törvényt

A közelmúltban, miután

dulakodás közben comblövés

ért Budapesten egy civil ruhás

rendőr őrnagyot – aki az

artériás sérülése

ellenére elfogta

megsebesítőjét, s ezért soron

kívül alezredessé

léptették elő –, a

Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ)

ismételten felhívta a

közvélemény, a jogalkotók

és a felelős minisztérium

figyelmét a rendőrök

büntetőjogi védelmére

vonatkozó szankciók

szigorításának

szükségességére.

Egyre több

támadás

Hogy valamilyen változásra

sürgősen szükség van, azt

alátámasztani látszik az is, hogy

a hivatalos személy elleni erőszak

miatt Borsod megyében indult

eljárások száma az

elmúlt három évben

emelkedést mutat. 2007-ben 29 esetben indult

hivatalos személy elleni erőszak

miatt eljárás, míg tavaly

már negyven alkalommal – mondta

dr. Martossy György a megyei

főügyészség

szóvivője.

Az idei évben várhatóan a

2008-ashoz közeli eredmény születhet,

ugyanis az első kilenc hónapban már

több mint harminc eljárás indult

– és még vannak olyan folyamatban

lévő, több tucat szereplős

ügyek is, amelyeknek egyelőre nem lehet

látni a végét.

A felelős: a

politika

Balázs Sándor ny. r.

alezredes, az FRSZ B.-A.-Z. megyei

elnöke lényegében

egyetért a rendőrszakszervezet

központi vezetése által kiadott

nyilatkozattal, bár vannak fenntartásai

azzal kapcsolatban, hogy a

rendőrség

tekintélyét pusztán

büntetőjogi eszközökkel meg lehet-e

szilárdítani. Mint elmondta: az első

hibát akkor követte el a jogalkotó,

amikor a hatóság

megsértése kikerült a

Btk.-ból, illetve már nem

számít hivatalból

üldözendő

bűncselekménynek.

Most, ha a rendőrt leköpik (ami a

becsületsértés tettleges

formája), legfeljebb

magánindítványt tehet, azonban

ezzel nem, vagy csak igen ritkán élnek a

rendőrök, mert arra már

végképp nem marad energiájuk, hogy

emiatt is a bíróságra

szaladgáljanak.

Az elkövető ráadásul nem is

részesül ilyenkor

„példás”

büntetésben. Balázs

Sándor szerint a rendőrség

átpolitizáltságának

csökkentésével is sokat lehetne

javítani a testület

megítélésén, a

rendőrök tekintélyén.

Mint a szakszervezeti vezető

véleményéből kiderült,

azzal, hogy politikusok nevezik ki a rendőri

csúcsvezetőket, egyfajta nyomást is

gyakorol(hat)nak rájuk – ami

később mindenképpen

továbbgyűrűzik a testületen,

egészen a „kisrendőrig”. A

rendőrségnek a

rendszerváltás után kemény

munkával sikerült visszanyernie a

presztizsét, de ehhez az kellett, hogy

nyugdíjba küldjék a korábban

politikai meggyőződésük

okán meghatározó szerephez jutott

vezetőket, és szigorítsák a

rendőrré válás

feltételeit – mondta Balázs

Sándor.

Ma már a rendőrnek szakmailag

felkészültnek kell lennie, ezért a

szakszervezeti vezető kimondottan örül

neki, hogy a szakközépiskolások az

utcán, aktív rendőrök

intézkedésének figyelemmel

követése, támogatása

során tanulják meg a gyakorlati szakmai

fogásokat, és nem csak az iskolapadban

készülnek a feladatra.

Ennek Balázs Sándor

szerint az a járulékos haszna, hogy

mégiscsak több rendőr van az

utcákon, mint a „szakközepesek”

nélkül, ami mindenképpen sokat

javít az állampolgárok

biztonságérzetén. Az

állománytábla szerint

országosan hiányzó

háromezer rendőrt ugyan nem pótolja,

de erre csak a fizetések rendezése

jelentene megoldást, hiszen az

állomány nagy része

minimálbérhez közeli

összegből, sokszor egyedüli

családfenntartóként igyekszik a

felszínen maradni.

A kormány most megpróbálja ugyan a

létszámot nyugdíjból

visszahívott rendőrökkel

pótolni, azonban annak, hogy a

„kolléga”

nyugállományba vonult, rendszerint

megvolt az oka: vagy már kitöltötte az

idejét a testületnél, vagy

a fizikai állapot nem engedte meg a

további szolgálatot. Akik pedig fiatalok

és egészségesek, azok már a

magánszférában

találtak maguknak jobban fizetett

állást is.

A nyugdíjból

visszatérő rendőröknek

egyébként

minimálbért

kínálnak a további

szolgálatért, ami Balázs

Sándor szerint

bérfeszültséget is

előidéz, hiszen a

„továbbszolgáló”

ugyanazt a munkát végzi, mint

aktív kollégája –

miért keressen akkor feleannyit? Az

elképzelés

életképtelensége látszik az

újrafelszerelők számán is,

ami messze alatta marad a várakozásnak.

A rutin is

távozott

A rendőrség mai állapota és

kevésbé jó

megítélése Balázs

Sándor szerint annak is

köszönhető, hogy két

hullámban olyan szakemberek voltak

kénytelenek otthagyni a testületet, akikre

még építeni lehetne: ma

hiányzik az a negyven-ötven éves

korosztály, amelyik ismeri a szakma

csínját-bínját, és

azt tovább is tudná adni az őt

követő generációknak.

Igaz, a mai rendőrök nagy

része jól képzett, egyetemet

végzett, nyelveket beszél – de a

szakmai fogásokat alig van kitől

ellesniük. Egyik oldalon tehát ott az

elvárás a

társadalom és a

politika irányából,

másik oldalon viszont ott vannak a

megélhetést éppen csak

lehetővé tevő bérek és a

fentebb vázolt problémák mellett a

rendőr lehetőségeinek

megnyirbálása is. Míg

régebben nem vonták

kétségbe a rendőr minden

szavát, tettei jogosságát, ma

minden pofon mellett áll legalább

két jogvédő és egy

ombudsman, nem is beszélve az

ügyvédekről, akik közül

nagyon sok a törvényalkotásban

kamatoztatta megszerzett jogi tudását,

ezért természetes, hogy olyan

törvényeket hoztak, amik a

„védelem” számára

biztosítanak előnyöket, véli

Balázs Sándor.

Tipikusan ilyen az a szabály, ami arra

kötelezi a nyomozó hatóságot,

hogy a védő számára minden

iratból biztosítson másolatot

– a szakszervezetis szerint ez bevezetése

óta legalább annyit finomodott, hogy a

védőnek az ügybe való

belépése után keletkezett iratokra

vonatkozik.

Summázva: Balázs

Sándor úgy véli, a

rendőrség tekintélyén az

javítana a legtöbbet, ha a politika

„kiszállna belőle”, nem

próbálkozna a kézi

irányítással, és

hagynák a rendőröket dolgozni.

A

végeken

Dr. Bogyay Ferenc r. alezredes, a

Szerencsi Rendőrkapitányság

vezetője szerint a jelenlegi jogszabályi

keretek között is sokat lehet tenni a

rendőrség tekintélyének

növeléséért, csak

következetesen és

körültekintően kell alkalmazni a

törvényeket.

Megítélése szerint a

rendőr sértegetése,

köpködése nem maradhat megtorlatlanul,

mert akkor ellehetetlenül a rendőri munka. A

rendőr verbális inzultálása,

leköpése a parancsnok

véleménye szerint kimeríti a

„kihívóan

közösségellenes

magatartás” fogalmát, így

garázdaságnak minősül.

Mivel ennek szabálysértési

alakzata a bíróság által

elzárással is sújtható,

ezért ilyenkor az illetőt a

rendőrök 72 órára

szabálysértési őrizetbe

vehetik. A szerencsi kapitányság

illetékességi területén - a

megye más kapitányságaihoz

hasonlóan - következetesen fellépnek

a hasonló atrocitásokkal

szemben.

Az ilyen ügyeket gyorsított

eljárásban tudja tárgyalni a

bíróság, három napon

belül megszületik a döntés,

vagyis az elkövetés és a

retorzió között nem telnek el

hosszú évek. A

tettenérést követő

azonnali hatósági

intézkedés és a gyors

döntés már önmagában

visszatartó erőt jelent, egyidejűleg

növeli a hatóság

tekintélyét. Ha ezt következetesen

alkalmazzák, és minden rendőrt

ért atrocitásra rögtön

reagálnak, a határozott

intézkedéseknek híre megy az

elkövetői körökben is, s a

jövőben már jobban

meggondolják, hogy megéri-e szidalmazni a

rendőrt.

Jó példa lehet erre az alábbi,

közelmúltbeli történet: egy

családi veszekedéshez

hívták ki a rendőröket

Taktaharkányba, ahol az erősen

ittas családfő igyekezett elmondani, mi

történt. Beszámolója

során hangoskodott, gyalázta az

intézkedő rendőröket, akik

felszólították, hogy hagyja abba

az óbégatást. A szitkok

tovább áradtak belőle – be is

került a megérdemelt

szabálysértési őrizetbe, majd

a bíróság hatvanezer forintos

pénzbírságot is kiszabott

rá, ami be nem fizetés esetén

szabadságelvonássá alakul.

A szerencsi kapitányság

illetékességi területén

egyébként az „azonnali

reagálás elvét” más

esetekben is szívesen alkalmazzák: a

kisebb pofozkodásoknál - ahol még

nincs „kihívó

közösségellenesség”, ami

garázdaság bűncselekménye

lehetne -, rendzavarás miatt indítanak

eljárást. Az eredmény:

három nap

szabálysértési

őrizet, plusz még amit a

bíróság jónak lát

kiszabni. Vagy itt van a

szabálysértési

értékhatárra elkövetett

külterületi lopások esete.

A mezőgazdasági területen,

gyümölcsösben általában

nincs olyan minősítő

körülmény (bekerített hely,

dolog elleni erőszak,

üzletszerűség stb.) ami miatt

bűncselekmény lenne a

lopás. Ilyen esetben viszont szintén a

bíróság

hatáskörébe tartozik a

szabálysértés nem a

jegyzőébe, s lehetőség van az

őrizet elrendelésére a

gyorsított eljárás

lefolytatása érdekében. Az

igazsághoz hozzátartozik, hogy nem minden

alkalommal lehet ilyen gyorsan lépni, csak ha

sikerült tetten érni az

elkövetőt, ezért a rendőrök

a szokottnál is nyitottabb szemmel járnak

Szerencs környékén.

Dr. Bogyay Ferenc elmondása

szerint minden olyan esetben is feljelentik az

elkövetőt, amikor az ellenáll a

rendőri intézkedésnek vagy

akadályozni akarja, illetve zavarja azt –

ez utóbbira egy közelmúltban

életbe lépett törvényi hely

is lehetőséget biztosít. A

kapitány elmagyarázta: ha valaki

például nem engedi magát

megbilincselni, hadonászik, erőszakkal

akadályozza a rendőrt munkája

végzésében, az már

kimeríti a hivatalos személy elleni

erőszak törvényi

meghatározását, s ügye a

nyomozó ügyészségen

folytatódik.

Ha valaki a kihívó

közösségellenesség,

pl. a rendőr hangos szidalmazása mellett

akadályozza is a rendőrt

intézkedés közben,

erőszakosság nélkül is

bűncselekményt követ el, s a

nyomozó ügyészség folytatja

le ellene a vizsgálatot hatósági

eljárás megzavarása miatt.

Legutóbb egy ittas autós

előállítása során

„lábatlankodott” az addig a kocsi

anyósülésen utazó

(szintén tintás) autótulajdonos,

aki rossz néven vette, hogy a rendőrök

vérvételre akarják vinni a

sofőrjét. Addig kiabált, gucsmolta a

rendőrt, s próbálta

társát "kiszabadítani" míg

ő is a járőrautóban

találta magát. – A

rendőrség olyan szervezet, ami a mindenkor

hatályos törvények

figyelembevételével, azok

betartatásáért dolgozik –

summázta dr. Bogyay Ferenc,

majd hozzátette: – Lehet azon

filozofálni, hogy miért nem

keményebbek a szankciók, nekünk

azonban a meglevő szabályokból kell

kihozni a maximumot.