Páczelt István középkeresztet kapott

(Néhány eddigi

kitüntetései-díjai közül:

Szent-Györgyi Albert-díj,

Széchenyi-díj, Gábor

Dénes-díj, Pro Urbe-díj

Miskolc.)

Volt a Gépészmárnöki Kar

dékánja, húsz éven

át a Mechanika Tanszék

vezetője, fél évtizeden

át az egyetem rektorhelyettese. A

miskolci Nehézipari Műszaki

Egyetemen végzett, és ez lett

kutatásainak, oktatás- és

tudományszervezői

tevékenységének a fő

helyszíne. Az ő munkájának

eredményeként is szélesedtek az

egyetem nemzetközi kapcsolatai, nőtt az

intézmény hírneve.

Tevékenységével jelentős

mértékben hozzájárult a

mechanika tudományterület

fejlődéséhez, új

variációs elveket,

számítási módszereket

dolgozott ki. Elméleti eredményeire

alapozva számos, a gyakorlat

számára fontos

végeselem-módszeren alapuló

számítógépi programot

hozott létre munkatársaival.

Számára az egyik

legértékesebb – folyamatos –

elismerés az, amit

tanítványaitól,

munkatársaitól kap. Amikor arról

beszélt portálunknak, hogy olyan

kiváló ember vette magához

tanársegédnek, mint Sályi

István, és egyik tagja lehetett

a Sályi-iskolának,

megkérdeztük: ugye jól tudjuk, van

már olyan is, hogy

Páczelt-iskola? A választ

szerényen elhárította, de nem

„titkolta”: vezetőként sikerrel

gyűjtötte maga köré a

tehetségeket, munkatársaival együtt

sok szép eredményt ért el. Nekik

is hálás a

kitüntetés(ek)ért, és nem

feledkezik meg a lehetőséget

biztosító egyetemről,

városról, nem utolsósorban a

családról. Feleségét,

Emőkét

„ragyogó asszonyként”

említi. Lányuk –

Nóra –

könyvtáros, fiuk –

István –

gépészmérnök.

Nóráéknál

két,

Istvánéknál egy

lányunokájuk van.

SZG