Helyi közélet

2009.08.20. 13:12

Holló Csaba: Paneltűz és pánikkeltés

<p>Miskolc - Az &#201;szak-Magyarorsz&#225;gban &#233;s<br /> a Borsod Online-on is megsz&#243;lalt Holl&#243; Csaba,<br /> a Magyar M&#233;rn&#246;ki Kamara orsz&#225;gos<br /> aleln&#246;ke, megyei eln&#246;ke,<br /> &#233;p&#237;t&#233;s&#252;gyi szak&#233;rt&#337;,<br /> aki a miskolci polg&#225;ri v&#233;delmi parancsnok<br /> felk&#233;r&#233;s&#233;re j&#225;rt,<br /> vizsg&#225;l&#243;dott, fot&#243;zott a panelt&#369;z<br /> helysz&#237;n&#233;n.</p>

Többek között ezt írtuk:

„Az Észak-Magyarországnak a

tűz okára, terjedésére

vonatkozó kérdéseire így

válaszolt: „Harminchét

éve foglalkozom panellel, de ilyen jellegű

tűzzel még nem találkoztam.

Úgy gondolom, a gócnak a hatodik emelet

1-es lakás kisszobájában kellett

lennie, ahol akár robbanás is

történhetett. Például

elektronikai berendezés robbanása.

Közel ezer fok lehetett a

hőmérséklet, ennek

következtében eldeformálódott

a fölötte levő lakástól

elválasztó födém. Ez

tönkrement, a többi kár

javítható...” Lehetett a

„panelprogramos” szigetelés a

tűz terjedésének oka?

Holló Csaba szerint újra

be kell vizsgálni az alkalmazott polisztirol

minőségét, aminek

tulajdonságait szabvány

rögzíti: nem szabad égnie, csak

olvadnia. A hőt pedig háromnegyed

óra hosszat kell „tartania”

anélkül, hogy

továbbítaná. Nem kizárt,

hogy a szabványt, az előírást

is felül kell vizsgálni – tette

hozzá Holló Csaba,

hangsúlyozva: meg kell várni a

szakértői jelentést.”


Mindezt azért bocsátjuk előre, mert

aligha ránk gondol Holló

Csaba, amikor a médiát

hibáztatja. (Ezt egyébként

szóban is megerősítette.) Mi annyit

jegyeztünk meg: azt, hogy

valószínűleg a szigetelőanyag

révén terjedt a tűz, nem a

média „találta ki”, szakember

nyilatkozott így.

Holló Csaba felajánlotta

közlésre a Borsod Online-nak

és a miskolci Agorának e

témában – szakmai

folyóiratba írt cikkét, amit

köszönettel vettünk és az

alábbiakban teljes terjedelmében

olvasóink elé tárjuk.


PANELTŰZ ÉS

PÁNIKKELTÉS

Hír: 2009. augusztus 15-én 22 óra

körül egy miskolci panelház

hatodik emeletén tűz keletkezett.

A fölötte lévő lakásban

lakók közül két ember meghalt,

egy kritikus állapotban van. A

tűzoltó új

típusú paneltűzről

beszél. A média a hírt azonnal

felkapta. Sokan sokfélét nyilatkoztak,

lassan országos pánikot keltve.

A vélhető ok:

emberi mulasztás

Szörnyű elgondolni is azt, hogy mit

érezhetett egy hetedik emeleti lakásban

az álmából felriadó, amikor

lángnyelvek törtek be az ablakon

mindkét homlokzati oldalon, a

lépcsőház felől

átláthatatlan forró fekete

füst gomolygott. Talán a bejárati

ajtó biztonsági zárja is

már beolvadt, nyithatatlanná vált.

A kétségbeesett asszony hívta a

tűzoltókat, de a vonal megszakadt,

a füstmérgezés végzett vele.

A tűz egy hatodik emeleti lakásban

keletkezett, a vélhetően pánikba

esett idős hölgy a tüzet észlelve

kisietett a lakásból és a

házból is. A

tűzoltókat a

szerencsétlenül járt asszony

és a szemtanúk

értesítették, de ekkor már

a kigyulladt lakás keresztbeégett

és a lángok az ablaküveget

kitörve kicsaptak a homlokzatra,

megállíthatatlanul.

Feltételezések az elmondások

alapján, talán így

történt. Mi a biztos? Életek

elvesztek és életek

munkájának tárgyi emlékei

hamuvá váltak. Mindez

néhány perc alatt. Az életek az

elégett javak már soha nem

hozhatók vissza. A tartószerkezet

javítható.

Ami a médiát nem

érdekli

Az épület

állékonyságát

vizsgáló

szakértőként hívott ki a

város polgári védelmi

parancsnoka a katasztrófát

szenvedett épülethez, a tűz

eloltásának bejelentése

után kb. hat órával. A fentebbi

gondolatoktól nem szabadulva, bokáig

vízben és egykori javak

maradványai között lépkedve

vizsgáltam a kiégett lakásokat.

Füstszag és korom mindenütt, a

lakásokban még dolgoztak a

tűzvizsgálók, a

rendőrök, a

közműszolgáltató

szakemberei. A

katasztrófa-turistákat és a

médiát a rendőrség

nem engedte az épület közelébe,

ezért az éppen arra járókat

kérdezgették mielőtt

bármilyen vizsgálat

befejeződött volna.

Minden szívesen nyilatkozó

álszakértő (pl.

„kártyavár a panel”)

véleményét cáfolva

ismét kijelenthető, hogy a vasalt beton

térbeli lemezváz nem szenvedett olyan

sérüléseket, melyek

bármelyike veszélyeztetné az

épület

állékonyságát. A

tűz csak felfelé terjedt, a

két homlokzati oldalon csak

két-két

raszterszélességű felület

égett. A mellettük lévő

lakások, ahová a láng és

füst elérhetett, csak kisebb károkat

szenvedtek.

Paneles szerkezetű épületekkel

már harminchét éve foglalkozom. A

hetvenes években több őrült (nem

tudom másként jellemezni a

lakótársai életét

felelőtlenül veszélyeztetőket)

gázrobbantással vetett véget

életének. Később

kísérletezők, a lakásukban a

pincében, vagy a lépcsőházban

tűz és /vagy

robbanásveszélyes anyagot

tárolók okoztak

tűzeseteket. Ilyen

pusztítást azonban még nem

láttam. A

tűzvizsgáló

véleménye szerint a

tűzfészket jelentő kis

szobában a tűz

hőmérséklete elérhette az

1000 °C-ot. A teherhordó falak

függőleges vasalása elől

lepattant a betontakarás, repedések

keletkeztek. Kirajzolódtak a szerkezeti

csomópontok, a lépcsőpihenőt

alátámasztó falon

átnyúló acél

kapcsolóelemek.

Az ablaknyílás peremén nagyobb

felületen lehullott a beton a

vasalásról, az ablakszerkezetből

már csak a tok acél

betétjének maradványa

látszott. Semmi nem maradt a loggia szakipari

falából és a belső

nyílászárókból. A 6

cm vastag válaszfal konzolja letört,

csomópontjaiból a beton kihullott. A

válaszfalat baleset-megelőzési

okokból azonnal el kellett bontatni, azonban a

15 cm vastag teherhordó falak (még akkor

is, ha a szemrevételezés alapján

egyesek szerint néhány mm-t kihajlottak)

továbbra is teljes biztonsággal

hordják terhüket. Köszönhető

annak, hogy a falpanelek üzemi teherre

vasalás beszámítása

nélkül is megfelelnek, a hatodik emeleten

pedig kb. 40%-os a kihasználtságuk

függőleges külpontos teherre. A

tűz a beton felületét

égette, a betonszilárdság az elem

belsejében megfelelő maradt.

A tűzfészek fölötti

födém illesztési vonala

mentén az alsó

betonacélháló ledobta

magáról a betontakarást, az egyik

födémperem szemmel láthatólag

lehajlott. Több födémrepedés is

keletkezett, ezek azonban olyan helyen vannak és

olyan irányúak, melyek nem

csökkentik a teherbírást a

mértékadó terhelés alatti

értékre. (Ezeket a födémeket

a biztonság kedvéért

aládúcolták, bár statikai

indoka nem volt, csupán a lehulló

betondarabok okozhatnak balesetveszélyt.) A

kimozdult perem melletti keskeny

födémsávot kell csak kivágni

és monolit vasbetonból pótolni.

Más tartószerkezeti beavatkozást

az épület nem igényel.

A hatalmas tűz az épületben

olyan tartószerkezeti károkat nem okozott

(a hatodik és hetedik emelet közötti

födémszakasz kivételével),

mely a lakók

visszaköltözését

meggátolná. A hatodik emelet alatti

lakók a közművek részleges

helyreállítása után

már megkezdhették a

visszaköltözést. Ez azonban a

médiát már nem érdekelte (a

nyilatkozataimból rendre kihagyták). Ha

valami rendesen működik, annak nincs

hírértéke.

Hibás a

hőszigetelés?

Folyamatosan csörög a telefonom,

egymás után hívnak fel

lakásszövetkezeti

elnökök, társasházi

közös képviselők,

utólagos hőszigeteléssel

ellátott épületben lakók.

Egyik sem a bekövetkezett

tűzesetről, vagy a károsult

épület

állékonyságáról

érdeklődik. Érezhetően terjed a

félelem a felújított

homlokzatú épületek lakói

között.

A tűz egy földszint + kilenc

emeletes 1970-72-ben épült paneles

szerkezetű sávházban keletkezett,

melynek energiatakarékosságot

eredményező felújítása

ablakcserével és homlokzati többlet

hőszigeteléssel 2007-ben

készült el. Az ablakok műanyag

szerkezetűek, a hőszigetelés

polisztirol, mely Kiváló

Építési Termék

minősítést kapott homlokzati

burkolati rendszer részét képezi a

vékonyvakolat bevonó réteggel.

Általánosan alkalmazott megoldás

ez, melynek beépítéséhez a

Hivatásos Önkormányzati

Tűzoltóság

tűzvédelmi szempontból

hozzájárul(t). Miért is ne

járulna hozzá hiszen, az anyag

paraméterei teljesítik az

előírásokat, az

építőipari műszaki

engedélye középmagas

épületekhez alkalmasnak

minősíti.

„A hőszigetelés gyorsította a

láng terjedését!” Ez a

feltételezés hangzott el, talán

elhamarkodottan, hatását nem

mérlegelve, egy tűzoltó

szájából. Ezt a média

azonnal felkapta, tényként

közölte, mint új

szenzációt, feledve már a harmadik

áldozat halála ellen küzdő

orvosakat, a teljes vagyonukat vesztett

szerencsétlenül jártakat, a

segítségnyújtás

erőfeszítéseit. Pillanatok alatt

avval lett tele az írott sajtó,

attól lett hangos a rádió

és a TV, hogy rossz az egész

panelprogram, sok ezer ház arra

alkalmatlan, tűzveszélyes anyaggal

van burkolva. Az utcáról

előbukkantak ismeretlen

„szakértők”, akik

természetesen ezt már régen

tudták és mondták, csak nem

hallgattak rájuk. Nyilatkozatok hangzottak el,

hogy van megfelelő anyag is csak

drágább. (Érdekes, én

minden ilyen pályázati tervben adtam

alternatívát a polisztirol

megoldás mellé, de az

építtető akkor is a polisztirol

változatot választotta, amikor az nem is

volt olcsóbb.)

A pillanatnyi

szenzációhajhászás

közben gondolt-e arra a média, vagy a

médiában nyilatkozó, hogy mekkora

pánikot tudnak kelteni a lakosság

körében, ellenőrizetlen,

félreérthető, vagy

szándékosan

félremagyarázó

kijelentésekkel. Hiszen nem csak paneles

épületek

hőszigeteléséről van

szó. Dryvit rétegrendszerű

utólagos hőszigetelést kaptak

csúszózsalus magasházak, blokkos

épületek, hagyományos

szerkezetű lakóházak, egyedi

lakóépületek, iskolák,

közintézmények, stb. A

probléma (amennyiben van

egyáltalán) nem

korlátozódik a paneles szerkezetű

lakóházakra.

A tapasztalatok nem

igazolják a pánikkeltő

feltevést

Tény, hogy az épület

főhomlokzatán a hatodik emelet

fölötti egy rasztermezőben a

tűzeset után a többlet

hőszigetelés eltűnt. A vakolat, mint

gyűrött papírlapok,

részletekben csüngött a homlokzat

előtt, amíg le nem esett. A homlokzati

szendvics falpanel mosott kavics felületén

csak a fekete korom rétegből

kiálló

ragasztó-pogácsák

látszanak, melyek a dűbelekkel együtt

a hőszigetelést

rögzítették a vasalt beton

homlokzati kéreghez. A műanyag dűbelek

nem látszanak sehol, bizonyára elolvadtak

a polisztirol réteggel együtt. Amíg

a vékonyvakolat a polisztirolt védte,

oxigén hiányában a

hőszigetelő réteg akkor sem

gyulladhatott meg, ha egyébként

égne.

Az égés közben készült

fotók azt mutatják, hogy a legnagyobb

láng a két loggia között

tombolt. A loggiák műanyag szakipari falai

szénné égtek a hatodik és

hetedik emelet között is, a loggia

mellvédje azonban hőszigeteletlen volt.

A hőszigetelés homogén

felületet képez a homlokzati

falsávokban és parapeteken. A

tűz csak fölfelé terjedt, a

hőszigetelés csak ott hiányzik, ahol

(a tűzesetről készült

fotók szerint is) az ablakból és a

loggiáról kicsapó láng

érte a felületet. A

tűzfészket jelentő kisszoba

felett a hőszigetelés burkolata az

ablaknyílás fölötti

részen felpúposodott, de a

szigetelés alatta megmaradt.

Óriási volt a

tűzterhelés. Az ablak alatti

öntöttvas radiátor

eldeformálódott, az

alumíniumszerkezet elolvadt. Amikor a

lángok kicsaptak a hatodik emeleti lakás

ablakán már égett minden,

papírok, bútorok, padlóburkolatok,

beépített szekrények,

berobbanhatott a TV és egyéb elektronikus

berendezések. Elmondás szerint

mindkét loggia papírral volt tele. A

loggián és az ablakon

kicsapódó láng elérhette a

fölötte lévő

nyílászárókat.

Feltételezés szerint a strangok

mentén is terjedt a füst és a

tűz, a lakások közötti

nyílásokon.

Miért is írom le ilyen

részletesen? Annak

illusztrálására, hogy mekkora

felelőtlenség fél

információk alapján, minden

vizsgálat és bizonyíték

nélkül több millió emberben

pánikot keltő kijelentést tenni.

Meg kell vizsgálni, hogy az az anyag

került-e beépítésre,

amiről a bizonylat szólt. Meg kell

vizsgálni, hogy a bizonylat valós

tulajdonságokat adott-e meg. Ismerem, de nem

nevezem meg sem a kivitelezőt, sem a

rendszergazdát, sem a hőszigetelő

anyag gyártóját. Kizártnak

tartom, hogy a kiváló

referenciákkal rendelkező

építőipari nagyvállalat, vagy

a nemzetközileg jól ismert

gyártó, esetleg az ÉMI

követett volna el hibát. Márpedig ha

a pánikkeltő kijelentésnek lenne

alapja, akkor legalább egyiküknek

hibázni kellett (volna). Nem kizárt, hogy

az eset után módosítani

célszerű a tűzrendészeti

igény- paramétereket. Volt már

erre példa katasztrófális

szállodatüzek után is. Arra viszont

számítani kell, hogyha a

tűzrendészeti hatóság

felülvizsgálja korábbi

álláspontját és nem tartja

megfelelőnek a több évtizede

használt homlokzatburkolati rendszert, akkor a

panelprogramra szánt pénzösszeg

többszöröse sem lesz elegendő a

több tízezer vékonyvakolattal,

polisztirollal burkolt épület

biztonságának

megteremtésére.

Meggyőződésem, hogy a

világ-viszonylatban több évtizedes

tapasztalat és a mostani tűzeset

tanulsága sem az, hogy a meglévő

hőszigeteléseket le kell cserélni,

vagy utólagos védelemmel kell

ellátni.

Védekezhetünk-e az

emberi felelőtlenség ellen?

Nem lehet műszaki megoldásokkal

védekezni az emberi felelőtlenség,

vagy gonoszság minden

megnyilvánulása ellen.

Vélhetően ez az eset sem követelt

volna emberéleteket, anyagi javak teljes

megsemmisülését, ha a

tűz keletkezése után a

mozgásképes lakástulajdonos

azonnal oltáshoz fog és

értesíti a

tűzoltókat,

segítséget kér a

szomszédoktól. Bármilyen ember

által működtetendő

katasztrófa-megelőző berendezés

csak akkor hatékony, ha éppen a kritikus

időpontban a helyszínen tartózkodik

egy olyan személy, aki azt kezelni tudja, nem

sérült meg és nem esett

pánikba. (És persze a berendezést

nem lopták le.)

Föltétlenül felül kell

vizsgálnunk a többszintes és

középmagas lakóépületek

tűzvédelmi, illetve tűzriasztó

rendszerét. Ahol vannak még száraz

tűzivíz vezetékek, azok sem

működnek. Megfontolandó, hogy szabad-e

egy 108,5 m hosszú tízemeletes

sávházat úgy telepíteni

(vagy megépítés után

úgy hagyni), hogy a

tűzoltóautó csak az egyik

oldaláról közelíthesse meg,

így mentésre csak egy oldalról van

lehetőség. Esetünkben a legnagyobb

probléma azonban a késői

riasztás volt. Az automata

füstérzékelő közelebb

vinne a megoldáshoz, de csak addig, amíg

a veszélyérzet fegyelmezi a

lakókat. El kell gondolkodni azon a

lakóknak és a közbiztonság

fölött őrködőknek, hogy milyen

módon lehetne az életbiztonságot

és a vagyonbiztonságot az egyén

és közösség

számára elfogadható módon

egyensúlyba hozni. A vagyonbiztonság

érdekében felszerelt rácsok,

biztonsági záras és acél

ajtók, a tetőre jutást

megakadályozó

nyílászárók védenek

a betörők és a csövesek ellen, de

tragikus következményeik lehetnek egy

tűzesetnél.

A legnehezebben megoldható kérdés

mindig az emberi oldal. Erre műszaki

megoldásokkal kevés hatásunk van.

A média éppen ebben tudna

segíteni. Hasznosabb lenne, mint az indokolatlan

pánikkeltés.

Holló Csaba


Miskolcon Tűz a Középszeren - Visszaköltözhetnek az alsó szintekre 2009.08.18. Paneltűz az Avason 2009.08.15. Paneltűz az Avason II. 2009.08.15. Paneltűz az Avason - Olvasói képek 2009.08.16. Paneltűz az Avason - Vasárnapi fotók 2009.08.16. Paneltűz az Avason - Vasárnapi fotók II. 2009.08.16. Paneltűz az Avason - Vasárnapi fotók III. 2009.08.16. Tűzhalál Miskolcon 2009.08.17. Tűz a Középszeren - Visszaköltözhetnek az alsó szintekre 2009.08.18. 


Avasi paneltűz: Meghalt a

bújkál a hatodik emeleti

véleménye? Szóljon hozzá

ITT!


 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában