2009.05.14. 09:00
Májusi esőre várnak a borsodi gazdák
<p>Miskolc - Jelentős károkat okoz a földeken<br /> az aszályos időjárás. A jelenlegi<br /> helyzet alapján milyen termésre<br /> számíthatunk a megyében? - ennek<br /> jártunk utána.</p>
Az idei tavasz meglehetősen száraznak
bizonyult eddig, aminek legfeljebb a
kirándulók, strandolók
örülnek. Azonban a gazdák,
kertészkedők, még a
hobbikertészek is, egyre gondterheltebb arccal
kémlelik az eget, s bizony sokszor azt kell
tapasztalniuk, hogy még a sötét
felhők is elvonulnak anélkül, hogy egy
kis dörgésen, villámláson
túl enyhülést is hoznának a
növényeknek.
A jelenlegi helyzet alapján milyen
termésre számíthatunk a
megyében?
– A megye rosszabb
vízgazdálkodású talajain
20–30 százalék
terméskiesés is
előfordulhat, míg a kötöttebb,
jó vízgazdálkodású
területeken 5–10 százalék
terméskiesés
várható – tudtuk meg
Trembóczi
Istvántól, a megyei
Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal
kertészeti–növénytermesztési
főfelügyelőjétől. A
szakember nyomban hozzátette: azért a
helyzet korántsem tragikus, ugyanis a jelenlegi
előrejelzések szerint május
második felére várható
közepes mennyiségű
esőzésnek köszönhetően
mérséklődik a
csapadékhiány.
Ez az őszi vetésű
kultúráknál jelentősen
ellensúlyozhatja az aszály
okozta eddigi károkat. A kikelt tavaszi
kultúrák jelenleg kedvező
képet mutatnak, fejlődésük
és terméshozamuk a további
időjárás
függvénye.
Gyengébb hozam
– Nemcsak a csapadék
mennyisége maradt alatta a sokévi
átlagnak, de a csapadék megoszlása
sem követte a növények
vegetációs igényét –
jelezteTrembóczi István.
Az őszi kalászosok, illetve a
káposztarepce szárba
indulásának,
virágzásának, valamint az
oldalhajtás-fejlesztésének
időszakában nem állt a
növények rendelkezésére a
szükséges csapadékmennyiség,
fejlődésük megrekedt, így az
ötéves átlagához
viszonyítva gyengébb hozammal kell
számolni, tudtuk meg a szakembertől.
Nem csak az aszály
A tavaszi növények ki nem kelt
részein több helyen meg kellett
ismételni a vetést, mivel a ki nem
csirázott növények
későbbi csirába indulása
már nem várható. Az
aszály további káros
hatása, hogy a legyengült
vetésekben, legyen az bármilyen
kultúra, megszaporodnak a
kórokozók és kártevők,
mint a vetésfehérítő
bogár, repcebolha, rozsda és egyéb
gombabetegségek – tette hozzá a
főfelügyelő.
Még pár nap
Helyzetelemzés, illetve biztató
előrejelzés reményében
felhívtuk az Országos
Meteorológiai Szolgálat
Észak-magyarországi Regionális
Központját is. Rázsi
András meteorológus
óvakodott attól, hogy a mért
milliméterekkel, illetve azok
összehasonlításával
jellemezze a csapadékhiányt.
– Mérni sokféleképp lehet.
De ami egy kémcsőben már
mérhető mennyiség, az a
növények szempontjából
sokszor szinte semmit sem jelent. Hiába esett
egy kis eső kedden, most, szerda délben a
kert napos részén már nem is igen
látszik, még talaj
felszínén sem, nem még egy
ásónyomni mélységben.
Vagyis azon növények, amelyek
gyökérzete 10-20 centiméteres
mélységben van, megszenvedik a
mögöttünk lévő két
aszályos hónapot, amelyben az
elmaradás a sokévi átlagtól
legalább 60 milliméter.
Szerencsére a gyümölcsfák
és a szőlő a bőséges
téli csapadéknak
köszönhetően még nem érzik
meg, sőt, ez utóbbi, lévén
mediterrán eredetű, még
élvezi is a mostani időjárást
– mondta a meteorológus.
Biztatásként hozzátette:
leghamarabb vasárnap várható
jelentősebb csapadék, s a jelenlegi,
egyelőre bizonytalan előrejelzés
szerint a jövő hét elején
további utánpótlás
érkezik felénk.
Helyzetkép,
fajtánként
A tavaszi vetésű kalászosok,
főleg az árpa helyzete jó 80
százalékosnak
minősíthető a korábbi
átlaghoz viszonyítva, a
fejlődésben is elmaradott,
túlontúl alacsony szalmamagasság
mellett kezdődött meg a
kalászhányás.
A kukorica döntően kikelt, változatos
képet mutat, attól függően,
hogy a gazdálkodónak mennyire
sikerült a téli csapadék
megőrzéséhez megválasztani az
agrotechnikát.
Az őszi kalászosok és a
káposztarepce nem érte el a
fajtára jellemző magasságot, illetve
nem fejlesztett oldalhajtás tömeget, a
virágzás a hőstressz miatt
korábban fejeződött be.