Helyi közélet

2009.02.27. 15:37

Államcsőd? Interjú Gyurcsány Ferenccel

<p>Miskolc - Az Inform M&#233;dia lapjainak &#233;s<br /> port&#225;ljainak adott interj&#250;t Gyurcs&#225;ny<br /> Ferenc. T&#246;bbek k&#246;z&#246;tt<br /> megk&#233;rdezt&#252;k: Utc&#225;ra mennek-e az<br /> emberek?</p>

Gyurcsány Ferenc

csütörtökön Miskolcon

(előtte Kazincbarcikán) járt. A

miskolci fórum előtt adott

interjút az Inform Média lapjainak,

portáljainak.

- Miniszterelnök úr! Az Európai

Unió újonnan csatlakozott országai

között Magyarországot

különösen rossz állapotban

„találta” a válság.

Felelősnek érzi-e magát az

elmúlt hat év elmulasztott

döntéseiért, meg nem valósult

reformjaiért?
Gyurcsány Ferenc: Azt gondolom,

hogy még sokkal szenvedélyesebben kellett

volna érvelni a

változásokért, még

erősebben küzdeni értük,

és nem engedni, hogy az országon

időnként a bátortalanság

vegyen erőt. Hozzáteszem: azért,

amit mindazok tettek, akik a reformokat tiszta

szívükből utálták

és gyűlölték, és

ebből építettek politikai

támogatást, a felelősséget

nyilván nem vállalhatom. Politikai

pályafutásom ahhoz kötődik,

hogy az országot rávegyem, hogy

változzon. Sokkal nehezebb ez, mint

bármikor gondoltam.

- De mit csináltunk mi rosszabbul, mint a

többiek? Miért vagyunk

sereghajtók?
Gyurcsány Ferenc: Hála

Istennek nagyon-nagyon sok mindenben nem mi vagyunk a

sereghajtók. De mi okozza a mai gondjaink egy

részét? Pont az, amit az emberek a

legjobban szerettek az elmúlt évek

politikájából. Ez ennek a

legnehezebb része. A minden

korábbinál kiterjedtebb szopciális

támogatásokat. Annak ára lett,

hogy Magyarországon a legszegényebb

gyerekeknek ma ingyenes étkezésük

van. Ilyen nincs Szlovákiában. Hogy a

legszegényebb gyerekek ingyen kapnak tanszert.

Ilyen sincs Szlovákiában, mint ahogy

olyan se, hogy a nyugdíjasok kapnak

tizenharmadik havi nyugdíjat. Ezek a

szociális előnyök most

hátránnyá váltak.

- Az ellenzék, de rajtuk kívül

is sokak szerint ön hónapokat

késlekedett a válság

hatásait csökkentő

döntések meghozatalával. Sőt, a

jelen tervek is túl

„puhák”.
Gyurcsány Ferenc: A

kormányok tavaly ősz óta

folyamatosan versenyt futnak az idővel. A

kérdés az, hogy ki az, aki jobb

teljsítményt ér el, és ki

az, aki rosszabbat. Én nem késlekedtem

egyetlen egy napot tavaly októberben, amikor

október 8-án Magyarországot

támadás érte. Másnap

bejelentettem, hogy a költségvetést

módosítjuk. Amikor kiderült, hogy ez

nem lesz elég, még egyszer

módosítottuk. Mi vagyunk az első

kormány Európában, akik

januárban azt mondták – tizedike

környékén –, hogy

további módosításokat

hajtunk végre, és a legelső, amely

szerkezeti változásokat jelentett be.

Adóváltozásokat, szociális

változásokat,

nyugdíjváltozásokat. Az

ellenzék nem ezért kritizál

bennünket, mert még több

változást akar. Az ellenzék

kevesebb változást akar.

- Félünk az újabb

terhektől, a

megszorításoktól. Merthogy az

említett és tapasztalt

változások ilyenekkel

járnak.
Gyurcsány Ferenc: Az emberek

úgy érzik, úgy gondolják

– joggal –, hogy eddig is rengeteg terhet

vállaltak. A szakemberek,

közöttük a Reformszövetség

tagjai a bejelentett és meghozott

intézkedéseket is kevésnek

tartják. Az ellenzék azt mondja, ne

foglalkozzunk a szakértőkkkel.

Utálja a Reformszövetség

javaslatát. A kormány dolga, hogy

együtt tartsa az országot. Éppen

ezért szerintem az a helyes, hogy ha

megpróbálunk szót érteni

azokkal is, akik ennél kevesebbel

szeretnék a válságot

megúszni, és szót érteni

azokkal is, akik ennél többet

szeretnénk tenni. Ez ennek a

művészete.

- Hogy lehet majd azokkal szót

érteni, akik elnyomorodnak? Vagy már most

is nyomorban élnek?
Gyurcsány Ferenc: No

látja! Éppen ezt mondom azoknak a

szakértőknek, akik azt mondják, hogy

ennél még sokkal többet kell tenni.

Az a helyzet, hogy sokaknak van igazságuk. Olyan

igazságaik, amelyek lehet, hogy egymással

szemben állnak. Vigyáznunk kell a

legszegényebbekre. Ezek az

intézkedések, amelyeket most

teszünk, óvják őket.

Ezért mondom például, hogy a

családi pótlék alanyi jogon

való jogosultságát meg kell

őrizni. Ezt az egyensúlyozást kell a

kormánynak jól csinálnia,

és nem kell engedni, hogy ha bárki

bármit felvet, gyorsan ne nézzük meg

a másik felét is az

igazságnak. 

- A bajba jutott vállalkozásoknak

hogyan tud segíteni a kormány? Piacot nem

tud teremteni.
Gyurcsány Ferenc:

Mindenkinek másként. Minden helyzet

más. A BorsodChemnek azért lehetett

segíteni, mert volt elképzelése,

hogy milyen segítség kell neki,

idejében szólt, és együtt

volt a vállalat: együtt a dolgozók

és a vezetők. Lehetett segíteni.

Lehet segíteni olyankor, amikor valakinek kisebb

mértékű piaci

problémái vannak, és azt mondja,

hogy ahelyett, hogy elküldeném minden

ötödik munkásomat, inkább

négy napig dolgozzanak, négy napra adok

fizetést, az ötödik napot pedig a

kormány kifizeti. Ma ez a

legnépszerűbb programunk. Sokkal gyorsabban

fogy az erre szánt pénz, mint

korábban gondoltuk.

- És van még pénz?
Gyurcsány Ferenc:

Még van. Most nyitottunk meg egy újabb

húszmilliárdos csomagot. Ma már

biztos vagyok benne, hogy ez se lesz elég,

tehát további pénzeket kell ehhez

a programhoz keresni.

- És találnak majd?

Gyurcsány Ferenc: Az a

pénz, amit mi találunk, az

adófizetőknek a pénze

általában. Egy kasszán vagyunk.

Ezt sokan nem értik, muszáj elmondanom:

mi, az ország egy kasszán vagyunk.

Visszatérve az eredeti kérdésre:

ahol nem lehet segíteni, ahol drámaian

megszűnnek vagy lecsökkentek az

értékesítési,

eladási lehetőségek, ott csak annyit

tehetünk, hogy vagy átképzési

programot ajánlunk, vagy megnézzük,

hogy egyenként lehet-e a

végzettségüknek megfelelő

munkát találni.

- Miniszterelnök úr! Mi lesz itt

egy-két-három-öt hónap

múlva? Egy év múlva?

Gyurcsány Ferenc: Amikor

októberben először láttuk, hogy

sokkal nagyobb lesz itt a kihívás, mint

gondoltuk, akkor sokan azt mondták, hogy

fél év alatt itt százezer

munkahely meg fog szűnni. Mindenki egymásra

licitált. És kiderült, hogy most

nagyjából huszonötezerrel kevesebb

munkahely van, mint tavaly ősszel. Ez is nagyon

sok. A válság még tart. Én

inkább azt hiszem, hogy ez eltart 2010-ig, mint,

hogy 2009-ben vége lesz.

- Soros György azt mondta: súlyosabb,

tragikusabb ez a válság, mint a 29-33-as

volt.
Gyurcsány Ferenc: Ez az

első globális

válság. Mindenkit érint.

A 29-33-as nem volt globális

válság, szimpla keresleti

válság volt. Ez annál sokkal

bonyolultabb. Bizonyos iparágakban ki fog

derülni, hogy húsz-harminc

százalék felesleges kapacitás van.

Ennek a leépítése mindenkire

terheket ró. És ez bizony nagyon

sokáig eltart. Azért kell egyenesen

beszélni. Hogy ez nem egy pillanatnyi

válság. Nem lehet megúszni.

- Amikor azt kérdeztem, hogy mi lesz itt a

közeljövőben, arra is gondoltam:

utcára mennek az emberek? Esetleg

törni-zúzni fognak?
Gyurcsány Ferenc: Nem

gondolom. Én a magyart ennél sokkal

felelősebbnek látom. Sokkal.

Magyarországon nem szociális okok miatt

mentek utcára az emberek az elmúlt

években. Magyarországon a politika

által felizgatott emberek egy-kétezres

csoportja az, akik az utcára mentek.

- Nem rájuk gondoltam.
Gyurcsány Ferenc: Azt

gondolom, hogy a magyarok ennél

lényegesen bölcsebbek. És

azért kell tenni, hogy megőrizzük a

nyugalmát az országnak.
- Meddig lesz fizetőképes az

ország? Van-e ilyen fogalom az ön

fejében, hogy államcsőd?
Gyurcsány Ferenc: Fogalom

van, kockázat nincs. Van nekünk

nagyjából a spájzban negyven

milliárd eurónk. Azért tud ennyi

lenni a spájzban, mert időben

bespájzoltunk, az

IMF-megállapodással. Mások most

állnak majd sorba. Majd nézzék

meg, hogy ők mit fognak mondani fél

év múlva. Idén

Magyarországnak összesen három

milliárd eurónyi fizetési

kötelezettsége van. A negyvenhez

képest a három elég

megnyugtatónak tűnik, én úgy

látom. Azaz az államcsőd

emlegetését nem nagyon tudom

másnak gondolni, mint rossz ízű,

megalkapozatlan, helyenként rossz

szándékú hangulatkeltésnek.

- Meddig romlik a forint?

Gyurcsány Ferenc: Azon

dolgozunk, hogy ne romoljon a forint.

Hozzáteszem, ez még akkor is igaz, hogy

ha pár héttel ezelőtt az

ellenzék vezére a gyengébb forint

érdekében emelte fel a szavát. A

jegybanknak és a kormánynak van dolga

azzal, hogy a forintot védje. A kormány

azzal tudja a leginkáb védeni, ha olyan

gazdaságpolitikát csinál, ami

bizalmat ébreszt. Ezért nem mindegy, hogy

Brüsszel azt mondja, hogy ez egy jó

gazdaságpolitika, hogy támogatja a

reformokat. És például mivel lehet

rontani a forintot? Azzal, ha azt képviseli egy

párt, hogy nem kellenek a reformok. Nem kell

olyan költségvetés, amely

szigorú. Az bizony rontja a forintot.

Szabados Gábor

Kapcsolódó cikkek:

nekiment

Orbánnak  Gyurcsány az Avason nekiment Orbánnak 2009.02.26.     

  • Gyurcsány: "A DAM

  • nem kért

    segítséget" Gyurcsány Ferenc a borsodi válságövezetben 2009.02.26.

  • Nézze meg a Barcikán

  • és az Avason készült

    videóinkat     

  • Nézze meg Gyurcsány

  • Ferenc látogatásáról

    készült felvételeinket Gyurcsány az Avason nekiment Orbánnak 2009.02.26. Gyurcsány Ferenc a borsodi válságövezetben 2009.02.26.

  • Megkérdeztük

  • olvasóinkat, mi a

    véleményük?

    Hírlevél feliratkozás
    Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

    Ezek is érdekelhetik

    Hírlevél feliratkozás
    Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
    Hírlevél feliratkozás
    Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

    Rovatunkból ajánljuk

    További hírek a témában