Miskolc szegregál, de csak az alapítvány perel

Amikor 2005–ben az első miskolci

szegregáció per idején lapunk

kerekasztal–beszélgetést rendezett a

történet szereplőinek

részvételével, az oktatási

tárcát képviselő akkori

miniszteri biztos, Daróczi

Gábor úgy nyilatkozott, a

pereskedő alapítványt a

minisztérium pénzzel is támogatja. A

héten újabb szegregációs

perben hozott ítéletet a megyei

bíróság, ennek kapcsán

kerestük meg az oktatási tárca jelenlegi

illetékesét, Sárközi

Gábort, az

Esélyegyenlőségi

Főosztály vezetőhelyettesét.

Ösztönözték

Ő azt állította, a

minisztérium jelenleg nem ad pénzt az

alapítványnak, de 2005–ben

és 2006–ban valóban adott:

összesen 4 millió 400 ezer forintot, a

deszegregációs folyamatok

támogatására. A

vezetőhelyettes azonban hangsúlyozta:

számukra nagyon fontosak ezek a peres

eljárások. Kutatások

bizonyítják ugyanis, hogy a

szegregált iskolában mindig

alacsonyabb az oktatás színvonala, mint

más iskolákban.

– Nem arról van szó, hogy a

pereskedés az egyetlen módja a

szegregáció

felszámolásának, de fontos, hogy

ilyen is legyen – fogalmazott.

Azt kérdeztük, miért nem

inkább törvényekkel, rendeletekkel

szünteti meg a minisztérium a

szegregációt? Mi szükség van

a perekre?
Sárközi Gábor erre

azt válaszolta: nem igaz, hogy nincsenek

törvények és

intézkedések az integráció

ösztönzésére. 2003–ban

kezdték el a szegregáció

felszámolásának anyagi

támogatását, akkor 45

intézmény kapcsolódott a

programba, ma már 1300 iskola és

közel 30 ezer pedagógus dolgozik az

integráció érdekében. De

vannak olyan önkormányzatok is, akik

mindenféle anyagi ösztönzés

ellenére felszámolták a

cigány iskolákat, és a

város iskoláiban egyenlően

osztották el a tanulókat.

Szociális terep

– Azért is fontos ez, mert az iskola a

tanuláson kívül szociális

terep is. Az integrált iskolába

járó gyerekek elfogadóbbak

lesznek, a cigány gyerekeknek pedig

nő az önbecsülésük. Az

országban ott jellemző éles

konfliktus a többségi társadalom

és a romák között, ahol

erőteljes a szegregáció –

érvelt Sárközi

Gábor.

A törvény tehát tiltja a

cigány tanulók

elkülönített oktatását?

– kérdeztük. A

főosztályvezető

egyértelműen azt állította,

hogy igen. Ezt az egyenló

bánásmódról

szóló és a közoktatási

törvény is tiltja. Az a

kérdésre, hogy ezek szerint

Miskolc vét a törvény

ellen, ha szegregált iskolákat tart fenn,

Sárközi Gábor

úgy válaszolt: igen, és ezt a

bíróság már kétszer

ki is mondta.

Hozzátette: Miskolc

egyébként a közoktatási

pályázatokhoz kötelezően

megalkotandó közoktatási

esélyegyenlőségi

intézkedési tervében maga is

elismeri a szegregáció

tényét. De ami igazán fontos:

elkötelezte magát ennek

felszámolásában!

VILLÁMVOKS: Ön szerint

Miskolc oktatási intézményei

szegregáltan oktatnak?

vizsgálódhat

Felvetettük: a

bíróság nem a

szegregációt

állapította meg, hanem azt,

hogy sérült a

tagiskolákba járó

gyerekek egyenlő

bánásmódhoz

való joga amiatt, mert az

intézmények

összevonásakor nem

vonták össze rögtön a

beiskolázási körzeteket

is. A főosztályvezető

szerint azonban ez épp a

szegregáció

megállapításának

tényét jelenti.

Azt is szerettük volna megtudni, hogy

miért nem a minisztérium

kötelezi a miskolci

önkormányzatot a

szegregáció

megszüntetésére, vagy

fordul

bírósághoz.

– A minisztérium

végrehajtó hatalom, nem

bíróság –

szögezte le a

főosztályvezető. –

Ha törvénytelenséget

tapasztalunk, az Oktatási Hivatalt

kérhetjük fel, hogy

vizsgálódjon. Ezt

egyébként a hivatal

Miskolcon meg is tette

2007–ben és a

szolgáltatások egyenlő

hozzájutásának

sérelme miatt 6

intézményt

pénzbírságra

büntetett, 2– t pedig

szóbeli figyelmeztetésben

részesített. Újabban

az Oktatási Hivatal már

fordulhat bírósághoz,

de számunkra az a fontos, hogy a

szegregáció

megszűnjön, ami az

intézkedési tervben meg is

található.

várost kerestek

Nem csak Miskolcon indított

pert az Esélyt a

Hátrányos Helyzetű

Gyerekekért Alapítvány

szegregáció miatt, hanem

Nyíregyházán,

Hajdúhadházon,

Jászladányban,

Kaposvárott és Győrben

is, tudtuk meg az alapítvány

elnökétől,

Mohácsi

Erzsébettől.

Ezenkívül nagyon sok olyan

település van még, ahol

az Egyenlő

Bánásmód

Hatósághoz, az

ombudsmanhoz vagy a

Oktatási Hivatalhoz fordultak. Ahol

már befejeződött az

eljárás, ott sikerrel

jártak. Azért

Miskolc volt az első, mert

megyeszékhelyet kerestek, és

olyat, ahol a roma tanulók

száma magas.

Ha senki nem tartja nyilván, hogy ki

a roma tanuló és ki nem,

hogyan tudták

megállapítani a

szegregációt?

– kérdeztük az

elnököt. Mint mondta, a

törvény úgy fogalmaz:

valós vagy vélt

tulajdonságok alapján meg

lehet állapítani a

származást, tehát

ránézés

alapján.

Kapcsolódó cikkek:

• Szegregáció: az ombudsman

nem vizsgálódik

- Jogsértés van,

kártérítés

nincs    

szegregál a miskolci

önkormányzat?

kerekasztal-beszélgetésről 

kártérítést a

hátrányosan

megkülönböztetett roma

diákok

- konferencia Lillafüreden

pénzt Miskolcnak

önkormányzat cáfol