Az államnak van felelőssége

Az általános gazdasági

válság különösen

érezteti hatását az

egyébként is gyenge lábakon

álló ágazatokban, így

például a

mezőgazdaságban. A

válság első jelei

már tavaly érződtek az

élelmiszer piacon, így a

hazai tejtermelők helyzete

jelentősen romlott. Kiss Ferenc,

a Dél-borsodi Agrár Kft.

igazgatója elmondta: náluk a

tejfeldolgozás is helyben zajlik, ez

kedvezőbb helyzetet teremt. Gelejen az

1100 jószágból

álló szarvasmarha

állományból mintegy 600

tejelő. A szakember elmondta a

frisstermék piacon jók a

pozícióik, a tartós tej

körében nagy a külföldi

konkurencia, mely irreálisan lenyomja az

árakat. Ezeknél a túl

hosszú, végeláthatatlan

élelmiszer-lánc miatt sok

esetben nem megbízható

minőségű termékek is piacra

kerülhetnek. Az árversenyben

kiszorítják a helyben még

szerény haszonnal

előállított, de

átlátható,

megbízható termelőtől

származó hazai terméket.

Sok esetben felháborító az a

gátlástalan profitéhség,

amely a külföldön

előállított

élelmiszereknél tapasztalható. A

legfontosabb szereplőt, a

vásárlót veszik semmibe,

törnek egészségére. Ezen a

fogyasztók körében

végzett felvilágosító

munkával, az

élelmiszer-biztonsági

előírások

szigorításával,

ellenőrzésével lehet

úrrá lenni.

Átfogó stratégia

kell

Szabó Csaba, a Fidesz gazdasági

szakértője kiemeli: nem a

válságtüneteket kellene kezelgetni,

hanem elébe menni a problémáknak,

megelőzni a bajt. Ahogy a fejlett

mezőgazdasággal rendelkező

országokban – például

Dániában – már

évekkel ezelőtt meglépték,

hogy átvállalják az

állattenyésztés

hatósági költségeit,

nálunk ez még csak most kerül

szóba. Nem kis tételről van

szó, például a

magyarországi sertéstartók

esetében ez mintegy 13 milliárd forintot

jelentene. A tejfronton az a probléma,

hogy az egyre kevesebb pénzzel rendelkező

vásárló

egyáltalán nem minőség

érzékeny. Ha száz forint alatt

vehet a tejre jó esetben a

színével hasonlító

terméket, nem keresi a minőségi

hazai friss tejet. Ez oda vezethet, hogy

például most tervezik a

levágását a mintegy 2200

darabos szarvasmarha állománynak a

törökszentmiklósi

tehenészetnél. Ha a jelenlegi

literenkénti 30 forintos veszteséget

felszorozzuk egy ilyen méretű

gazdaság termelésével,

érthetővé válik ez a

lépés. A fő gond, hogy nincs

érzékelhető

agrárstratégia, most a

szarvasmarhával vannak bajban, de lehet

nemsokára a sertés

következik.

]]>