Akiknek lámpást adott az úr kezükbe

Az állami vállalatok/szervek vezetőinek karrierje jelenleg, röviden, velősen:
Éveken keresztül rinyál az illető, hogy kevés pénzt kapnak az államtól, nincs rá pénz, hogy javítsák a szolgáltatás/termelés színvonalát, de természetesen A8-asra meg ingyen nyaralásra telik a büdzséből (tanulmányút a családdal). Néha egy-egy hülyeségéről cikkeznek, de védve van egészen addig, amíg tényleg akkora baromságot csinál, hogy leváltsák. Na ekkor kap egy horribilis összegű végkielégítést (utolsó rúgás a döglődő cégbe) és mehet egy másik állami vállalathoz élősködni és tönkrevágni. Az állami vállalatba, amit a csőd szélére juttatott derék harácsolónk, belenyomnak pár milliárdot és megmentik a pusztulástól (adóforintokból), de azt feléli egy újabb vezető, aki nagy hangon rendrakásról beszél, de első körben lecseréli a két éves céges autót.

Márai Magyarország pusztulását a feudális előjogokra, illetve a privilégiumokat tehetség nélkül bitorlókra vezette vissza ’44-ben. Akkor a nemesség, a dzsentri társadalmi réteg volt az a banda, akik élősködtek az állam, illetve az állami vállalatok nyakán, születési helyzetüknél fogva. Jelenleg a volt rendszerből örökölt (kell magyarázni?) vagy személyes kapcsolatok (például válogassuk az állami szervek vezetőit a koleszos szinttársakból, esetleg csoporttársakból) esetleg politikai kompromisszumok alapján lehet a vezéri székbe beleülni. Nem kell ide képzettség csak az magas szintű mutyiban kell benne lenni. Onnantól kezdve tök mindegy, hogy mit csinál a huszonegyedik századi Aladárunk. Nagyot nem bukhat. Neki lámpást adott az Úr a kezébe Pesten.
Márai azt mondja, hogy Magyarország addig nem lesz nemzet, amíg az előjogokat érdem nélkül birtoklóknak lesz szavuk ebben az országban. Azt hiszem ezt nem kell tovább magyarázni.

Kapcsolódó cikkek:

• Kormányzati negyed: a vagyonkezelő elkészítette az elszámolást
• Ki keres havi 3 milliót?
• Vezérizgató

Kapcsolódó link:

sothis blogja: vadkelet.blogging.hu