Ülésezett a B.-A.-Z. megyei közgyűlés

14.57: Vége a közgyűlésnek

Ódor Ferenc elnök a közgyűlés végén bejelentette, hogy a július 1-jei köztisztviselők napján idén Sárospatakon ünnepli a megyei önkormányzat. A közgyűlés ezzel befejezte munkáját. A következő ülés szeptember 4-én lesz.

14.44: Akár az ózdi kórházra is pályázhat a megyei

A megyei közgyűlés hozzájárult ahhoz, hogy a megyei kórház részt vegyen a Kazincbarcikai Városi Kórház funkcionális privatizációjában, amennyiben a kazincbarcikai önkormányzat új pályázatot ír ki. Elhangzott, hogy az egészségügyi bizottság ülésén felmerült: a kórház kapjon előzetes hozzájárulást ahhoz, hogy a régióban más egészségügyi intézmény funkcionális privatizációjában részt vehessen. Kovács János főjegyző jelezte, hogy ebben a kérdésben minden esetben a közgyűlésnek van döntési hatásköre. Kormos Dénes (MSZP) ezt azzal egészítette ki, hogy ez a funkció nem vonható el a közgyűléstől, helyette az elnök nem dönthet. A felvetések körül hosszas pró és kontra vita alakult ki a közgyűlésben. A dolog hátterében az van, hogy szó lehet arról, hogy a megyei kórház az ózdi kórházra is pályázatot nyújt be, amennyiben pályázatot írnak ki néhány hónapon belül. A közgyűlési szavazással a megyei kórház bővített pályázati lehetőséget kapott.

14.29: Nem szerződnek a nemzetbiztonsággal

Ódor Ferenc elnök előterjesztése alapján arról dönt a megyei közgyűlés, hogy nem akar együttműködni a nemzetbiztonsági szervezetekkel, így a 3032/2008. számú kormányhatározat nyomán felajánlott együttmáködési megállapodást nem kívánja megkötni.

Kormos Dénes (MSZP) frakcióvezető szerint a kormányrendelet körül nagy a félreértés, mert sehol nem volt szó kötelezőségről. A politikus úgy vélte, hogy nem lenne baj, ha ezt a megyei önkormányzat igénybe venné a nemzetbiztonsági szolgáltatást, mert bizonyos eljárásoknál mindenképpen hasznát látná. Véhülis a közgyűlés 30 igen szavazattal elfogadta az állásfoglalást.

14:20: Újabb aktív ágyak  a megyeiben?

A közgyűlés hozzájárult ahhoz, hogy – az ellátás javítása végett – a megyei kórház sürgősségi ellátó részlege 8 aktív ággyal bővüljön. Ezt a kérelmek alapján a regionális egészségügyi tanács engedélyezheti.

14:06: Eladják az épületet

A testület döntése értelmében értékesíthető a megyei önkormányzat tulajdonában lévő, korábban a szikszói II. Rákóczi Ferenc Kórház élelmiszerraktáraként működő épülete.

14:02: A pedagógia a kistérségeké

 A megyei közgyűlés vita nélkül döntött arról, hogy a kötelező pedagógiai szakszolgálati tevékenység ellátását részben átadja a kazincbarcikai és a sárospataki kistérségnek.

13:51: Hová menjünk gyógyulni?

Koleszár Lajos, az egészségügyi bizottság szocialista elnöke a megyei fenntartásban lévő egészségügyi intézmények területi ellátási kötelezettségeinek módosításáról szóló – látszólag technikai jellegű – határozat nyomán arra hívta fel a figyelmet, hogy nem tartja szerencsésnek, hogy önkormányzatok más megye területén keresik  a gyógyítási lehetőséget lakosaik számára olyan szakterületeken is, amely a megyei intézményekben is megtalálható.

12:44: Környezetvédelemben jó is rossz is

Pintér István, az Észak-Magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség vezetője az általa vezetett szervezet munkájáról beszélt – kiegészítve a felügyelőség tájékoztatóját – különös tekintettel a megye környezeti állapotára. Az igazgató kiemelte e víz- és levegőminőségi országos monitoring rendszerben való ténykedésről, amely az Európai Unió számára szolgáltat adatokat. Kiemelte az uniós környezetvédelmi követelményeket, amelyek teljesítése komolya feladatot jelent a megyében működő vállalkozások számára. Az igazgató kiemelte, hogy a megye hulladékgyűjtési rendszerek üzemeltetésében lényegesen jobban áll megyénk a szomszédos megyéknél és ez igen nagy fegyvertény.

Kormos Imre  ózdi képviselő (MSZP) hozzászólásában kiemelte, hogy az utóbbi években mérhetően javult az ivóvíz és a levegő minősége a megyében. Gond azonban a csatornázás alacsony szintje, a közlekedés okozta zajszint növekedése és a meglévő és bezárásra ítélt hulladékgyűjtők rekultivációjának lassúsága.

Panyik József  (Fidesz-KDNP) fontosnak nevezte a környezeti kontrollt, példaként felhozva a Bodrog minapi szennyezését, amelynek szlovákiai forrásáról még ma sincs biztos információnk.

Gyárfás Ildikó(MSZP) kijelentette, hogy büszkék lehetünk a környezetvédelmi felügyelőink szakszerű munkájára, amely – mint elhangzott – sok tekintetben előrébb tart másoknál. A képviselő asszony is jó példaként említette a jól működő hulladékgazdálkodási rendszert. Szólt a Natura 2000 rendszerről, a melyhez tartozó területek megyei nagysága meghaladja az országos átlagot. Mint mondta, ezek olyan értékeink, amelyek a jövőben is hozzájárulhatnak előrehaladásunkhoz. Szólt az energialiberalizáció hozta lehetőségekről, amely a hulladékok hasznosításához segíthetnek hozzá bennünket.

Koncz Ferenc  (Fidesz-KDNP) alelnök arra kérte a felügyelőséget, hogy a Natura 2000 programhoz tartozó zempléni területek tulajdonosai eddig semmiféle pozitívumát nem tapasztalták a besorolásnak. Ebben kérte a felügyelőség segítségét.

12.12: Fókuszban a feketemunka

A megyében lezajlott munkaügyi ellenőrzésekről, különösen a feketefoglalkozásról szóló beszámolót tárgyalja a megyei közgyűlés. Dr. Przetacznik László, az OMMF Észak-Magyarországi Munkaügyi Felügyelőségének igazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy az utóbbi esztendőben a feketefoglakoztatás felderítése volt a fókuszpontban. Az ellenőrzések eredményeként több feketemunkát derítettek fel a felügyelők, de kevesebb bírságot szabtak ki. Ez – az igazgató szerint – azért volt így, mert első vétség esetén a kisebb vállalkozások ritkábban kapnak pénzbírságot. Felhívta a figyelmet a munkavállalói könyv használatára. Mint megtudtuk, a fantomcégek felderítésére is az eddigieknél nagyobb hangsúlyt helyeznek az ellenőrzéseknél. Az igazgató hangsúlyozta, hogy ugyanolyan súllyal végeznek ellenőrzéseket a multicégeknél, mint a kicsiknél. Náluk inkább a pihenőidő megsértése gyakori.

Panyik József (Fidesz-KDNP) frakcióvezető elismerését fejezte ki a felügyelőségek munkája iránt. Gondnak nevezte, hogy a gazdaság negatív folyamatai révén a megye kis- és középvállalkozásainak kétharmadát a megszűnés veszélye fenyegeti. A politikus úgy vélte, hogy bizonyos kérdésekben a szakszervezetek véleményét is meg kellene hallgatni. Kormos Dénes frakcióvezető az MSZP képviselőcsoportja nevében ismerte el a felügyelőségi munkát.

11.36:  Új szmsz, új igazgatók

A közgyűlés – a törvényi változások miatt – hatályon kívül helyezte az 1995-ben megalkotott szervezeti és működési szabályzatát és új rendeletet alkotott. A technikai jellegű változtatásokat tartalmazó szmsz-t valamennyi szakbizottság szinte egyhangúlag támogatta. Elhangzottak kisebb módosítási javaslatok, mint például egy előterjesztőnek a közgyűlési üléseken 5 percben lehetősége legyen szóbeli kiegészítést adni. Ezt követően Blanár Csillát választották meg a sárospataki Idősek és Fogyatékosok Otthona intézményvezetőjévé. Különböző oktatási-nevelési intézményi igazgatói megbízást kapott további négy szakember.

11.19: Szakképzési társulások alakulnak

Kisebbségi rendezvények Mecénás Pályázat révén történő támogatásáról döntött a megyei közgyűlés meggyőző többségi szavazattal.

Szakképzési-szervezési társulások létrehozásáról szóló megállapodások megkötéséről tárgyalt a továbbiakban a testület. Ódor Ferenc elnök jelezte, hogy a társulások hatékonyan juthatnak hozzá oktatási fejlesztési pénzekhez, ezért a döntés jelentősége nagy. Ezt erősítette meg Budai Erzsébet (Fidesz-KDNP), az oktatási bizottság elnöke. Ódor Ferenc megköszönte az önkormányzatok aktív és hasznos részvételét az előkészítő munkában. A közgyűlés egységét jelzi a 48 igen szavazat.

11.01: Fejlett és elmaradott megyei „tengelyek”

A megyei területrendezési terv úgynevezett „véleményezési” anyagának megvitatásával kezdte meg napirend szerinti munkáját a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés. A bevezetőben – egyebek mellett – elhangzott, hogy a Miskolc központú „fejlesztési tengely” alkotja a terv egyik súlypontját. A már elkészült helyzetelemzés szerint például tovább folytatódik a megye északi részén lévő aprófalvas települések lakosságcsökkenése, ez  rontja a fejlődés esélyeit. Pozitív, hogy új fejlődési tengely rajzolódik ki az M3-as autópálya mentén. Az elkészült térszerkezeti terv szerint a megye déli részén már a sztráda közelében ki is alakult egy fejlődési pont. Ugyancsak pozitív jelenség, hogy nyugvópontra jutott a Tokajt elkerülő út nyomvonala körüli vita.

A tanulmány szerint, miközben csökken a megye népessége, a megyeszékhely, valamint a Kazincbarcika-Tiszaújváros tengely körül azonban a lakosságszám növekedése prognisztizálható.

Az elmaradott kisrégiók – Cserehát, Taktaköz, Bodrogköz – felzárkóztatására külön program szükséges. Integrált kezelést igényel az öt megyét is érintő Borsodi Mezőség, illetve a Tisza-tó térsége. Probléma, hogy a tokaji borvidék nem szerepel kiemelt térségként az országos területrendezési elképzelések között. Hasonló gondokkal küszködik a két ország területén fekvő Aggteleki Karsztvidék.